Nyílt levél dr. Magyar Péter miniszterelnök úr részére - Dr. Bodon György, sportközgazdász, kutató

Nyílt levél dr. Magyar Péter miniszterelnök úr részére

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ezúton kérek Öntől 15 perces személyes egyeztetést egy új klubfinanszírozási modell bemutatására.

A modellt nem a klub megbízásából, de a Ferencvárosi Torna Club példáján dolgoztam ki. A kormányzattal együttműködve növelheti a klub gazdasági önállóságát és hosszú távú stabilitását, megőrizve értékeit és hagyományait, és ezt más hazai sportszervezetekre is kiterjesztheti.

Elsőként Önhöz fordulok: kormányfőként Ön felel a kormányzati munka egészéért, és a tisztelet is azt kívánja, hogy egy ilyen javaslatról először Ön értesüljön. A modell megvalósítása ráadásul több kormányzati terület összehangolását és kormányfői szintű döntést igényel, a kormányzati feltételek ismerete nélkül pedig a klub sem tudna érdemben dönteni róla, így a fordított sorrendnek nincs értelme.

Ezt az is indokolja, hogy az ország jelenlegi politikai helyzete a klub számára átmeneti állapotot teremtett, így jelenleg nincs olyan stratégiai döntéshozó, akivel a modell egyeztethető. Amennyiben a modell elnyeri támogatását, a kormányzati előkészítést követően a klub új vezetésének is bemutatnám, hiszen a megvalósításról a klubnak kell döntenie, és így már előkészített javaslat alapján határozhat. A pénzügyi stabilitás társadalmi és politikai jelentősége miatt érdemes kihasználni ezt az átmeneti időszakot. A helyzet részletes leírását mellékelten küldöm.

Párhuzamosan a hazai sportfinanszírozás szerkezetét is vizsgálom. A 2027-es költségvetési javaslat sportra vonatkozó tételei alapján sokakkal együtt úgy látom, hogy ennek szerkezete és működési logikája nagyrészt változatlan marad, ami csalódást jelent mindazoknak, akik a rendszer megújulásáért dolgoztak vagy azt várták. A modell erre is részben választ kínál. Az egyeztetés végén ezért néhány percben szeretném megkérdezni, hogy a korábban megfogalmazott elvek mentén milyen irányban és ütemezéssel tervezi a sportfinanszírozás rendszerszintű átalakítását.

Levelemet a korrektség és az átláthatóság jegyében teszem nyilvánossá: az ügy a klubra és a szurkolói közösségre is tartozik, ezért a jövőjüket érintő kérdéseket nem tartom helyesnek a hátuk mögött egyeztetni. Saját kezdeményezésemre, megbízás nélkül szólalok meg, ezért tartom fontosnak, hogy mindez nyilvánosan történjen. A nyilvánossággal nem nyomást kívánok gyakorolni: a döntés Önnél marad.

Amennyiben az időbeosztása a személyes egyeztetést nem teszi lehetővé, tisztelettel kérem, jelöljön ki egy a tárcák közötti koordinációra felhatalmazott kormányzati képviselőt, akinek bemutathatom a modellt.

Tisztelettel:
Dr. Bodon György
Melléklet - A Ferencváros finanszírozási helyzete és a javasolt modell célja

1. Változó finanszírozási környezet

A klub finanszírozási környezete, beleértve a szakosztályokat és kiemelten a labdarúgást, több irányból is jelentősen változik. A labdarúgó NB I közvetítési díja csökkent. Szövetségek forráscsökkenést jelentettek be. A megismert tervek szerint a sport-TAO jelenlegi formája megszűnik, és még nem ismert, milyen szabályok szerint osztják el a helyébe lépő forrásokat. Felmerült a Fradiváros-projekthez kapcsolódó 24,9 milliárd forintos támogatás visszafizetésének szelleme is. Előrejelzésem szerint a szponzori bevételek is csökkenhetnek, a jegy- és termékértékesítés pedig jelenleg csak kisebb részben fedezi a költségvetést; annak emelése nem ad megoldást, és eleve a klub célcsoportját tekintve nem is lehetséges.

2. Kiadási oldal és vezetőváltás

A helyzetet súlyosbítja a várható vezetőváltás, és ma nem tudható, milyen pénzügyi állapotban, illetve milyen forrás- és tartalékállománnyal kerül át a klub egy - ki tudja, milyen vizsgálatok hatására, milyen választással, mikor megismerhető - ma nem ismert menedzsmenthez. A klubbal szembeni magas nemzeti és szurkolói elvárások, a minél több siker érdekében kialakított keretek, az EL-ben való menetelés ténye, a nemzeti sportcélokhoz való megfelelés és azokhoz rendelt szerződések, valamint a nagy foglalkoztatott létszám miatt a kiadások magasak maradnak, miközben a bevételek gyorsabban csökkennek, mint ahogy a költségek csökkenthetők. A két folyamat nem egyeztethető össze, és a meglévő mozgástér sem oldja meg a problémát; egy eleve megosztott közösségben ebből rendkívül nagy nyomás keletkezhet, amely könnyen politikai feszültséggé válhat, illetve megint az állami beavatkozásra lesz elvárás és igény.

3. A költségvetési terhek mérséklése a klubfinanszírozás újraszervezésével

A bejelentett 2027-es költségvetés a kiemelt sportegyesületek támogatását ugyan növeli, ez azonban önmagában nem teremt hosszú távú stabilitást: a klub mindenkori központi forrásoktól való kiszolgáltatottságát és politikai függőségét nem csökkenti, hanem tovább erősíti; a klub működése továbbra is az évről évre megállapított, elsősorban a mindenkori központi forrásoktól függ. Értelmezésem szerint a rendszerváltás ígérete a társadalmi felhatalmazás nem a sport állami finanszírozásának növelésére szólt. Ezért érdemes olyan megoldást is keresni, amely a kormányzati szándéktól függetlenül erősíti a klub saját bevételi képességét és megerősíti/visszaállítja a magyar sport társadalmi legitimációját. A javasolt modell a kormányzattal való korrekt együttműködés mellett nem választja le a klubot a központi költségvetésről, hanem kiszámítható, saját forrású pillért teremt az alapműködéshez. Ezzel az állami hozzájárulás aránya fokozatosan csökkenthető, a modell pedig a klub elmúlt években sérült jelmondatának hitelét is helyreállíthatja. Emellett össztársadalmi értéket teremt és lehetővé teszi, hogy a klub új célokat is kitűzzön maga elé. Megvalósítása ezért nem kizárólag sportügy: a sportirányítás mellett a jogalkotás, a gazdaság- és pénzügypolitika, a szociálpolitika és további kormányzati területek összehangolt szerepvállalását igényli.