Fradi szurkolói kutatás 2026

Miért készült ez az összefoglaló?

Mindenekelőtt szeretném megköszönni azoknak a Ferencváros-szurkolóknak a részvételét, akik a szezon végén időt szántak a kérdőív kitöltésére. Az ő válaszaik tették lehetővé, hogy tudományos módszerekkel elemezzem, hogyan látják a drukkerek a klub jelenét, múltját és jövőjét. A mérőeszköz döntően 1–7 fokú Likert-skálákat alkalmazott, néhány változó esetében azonban 1–5 fokú skála került használatra.

A kutatás két célt szolgál. Egyrészt olyan tudományos adatbázist hoz létre, amely több nemzetközi tudományos publikáció alapját képezi. Ezek a tanulmányok jelenleg publikációs folyamatban vannak. Másrészt azonban fontosnak tartottam, hogy az eredmények ne csak a tudományos közösséghez jussanak el, hanem magukhoz a szurkolókhoz is.

Ez az összefoglaló ezért nem tudományos cikk, hanem egy közérthető bemutatása annak, hogy a kutatás alapján miként gondolkodnak a Ferencváros szurkolói a klub jelenlegi helyzetéről. Sok kérdésben számos vélemény és feltételezés jelenik meg a közösségi médiában és a lelátókon. A kutatás célja az volt, hogy ezekhez a vitákhoz adatokon alapuló, hiteles hivatkozási alapot nyújtson.

Az itt bemutatott megállapítások nem személyes véleményeket tükröznek, hanem több száz Ferencváros-szurkoló (470) válaszain és tudományos kutatási módszerekkel végzett elemzéseken alapulnak. Remélem, hogy ez az összefoglaló segít jobban megérteni a szurkolói közösség gondolkodását, és választ ad olyan kérdésekre is, amelyek sok Fradi-drukkert foglalkoztatnak.

A kutatás a Ferencvárosi Torna Club 127. születésnapja alkalmából indult. Célom az volt, hogy a lehető legtöbb szurkolói csoport bevonásával, egy közös kérdőív segítségével kapjunk átfogó képet arról, hogyan látják a klub jelenét és jövőjét a Ferencváros különböző szurkolói. Hiszek abban, hogy a klub iránti szeretet sokféle nézőpontot jelenthet, de ezek együtt rajzolnak hiteles képet a Fradi közösségéről.

Ennek érdekében valamennyi ismert szurkolói csoport számára felajánlottam a kutatásban való részvétel lehetőségét, és kértem segítségüket a kérdőív megosztásában. Emellett több Ferencvároshoz kötődő közösségi oldalt és szurkolói felületet is többször megkerestem. Egy szurkolói csoport a kezdeményezés mellé állt, amiért ezúton is őszinte köszönetemet fejezem ki. A többi megkeresett közösségtől nem érkezett együttműködés vagy visszajelzés. A Ferencvárosi Torna Clubot szándékosan nem kerestem meg, mert fontosnak tartottam, hogy a kutatás teljes mértékben független maradjon.

Külön öröm volt számomra, hogy számos kitöltő pozitív visszajelzést adott a kérdőívvel kapcsolatban. Többen kiemelték, hogy „végre nem egy propaganda kérdőív”, értékelték a kiegyensúlyozott kérdésfeltevést és azt, hogy valódi lehetőségük volt saját véleményük őszinte megfogalmazására.

Természetesen a kutatásban részt vevő szurkolók száma a Ferencváros teljes szurkolói közösségének csak egy részét jelenti, ezért az eredmények értelmezésekor ezt figyelembe kell venni. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a lehető legtöbbet megtettem annak érdekében, hogy a kutatás minden érdeklődő számára elérhető legyen, a részvétel pedig mindenki számára nyitott és önkéntes volt.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a kutatás teljes mértékben független, egyéni tudományos munka. Nem kapcsolódik egyetlen szurkolói csoporthoz, szervezethez vagy klubon belüli szereplőhöz sem, és elkészítéséhez semmilyen pénzügyi vagy egyéb támogatást nem vettem igénybe. A kutatás a saját szabadidőmben, saját erőforrásokból készült. Ha a jövőben lehetőség nyílik egy még szélesebb körű, valamennyi szurkolói közösséget bevonó kutatás megvalósítására, örömmel ajánlom fel ehhez szakmai munkámat és tapasztalataimat.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Ferencváros iránti érzelmi kötődés továbbra is rendkívül erős. A legmagasabb átlagot az a kijelentés érte el, hogy a Fradi-élmény generációkon átívelő értéket képvisel (6,5), ami jól mutatja, hogy a klub sokak számára nem csupán egy sportegyesület, hanem családi hagyomány és identitás. Ezt erősíti az is, hogy a válaszadók kiemelkedően magas arányban büszkék arra, hogy fradisták (6,3), a Ferencvárost többnek tekintik egy futballklubnál (6,3), valamint erős személyes kötődést éreznek a klub iránt (6,2). A sikerek személyes örömet okoznak számukra (6,1), míg a kudarcokat is sajátjukként élik meg (5,5). A „Mi vagyunk a Ferencváros” kérdésre adott válaszok alapján a szurkolók döntő többsége (79%) úgy gondolja, hogy a klubot a szurkolókkal együtt alkotja a közösség, míg közel minden ötödik válaszadó (18%) szerint a Ferencváros valódi lényegét elsősorban maguk a szurkolók jelentik.

Ezzel az erős identitással ugyanakkor éles kontrasztban áll a klub jelenlegi működésének megítélése. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy a mai Ferencváros már nem képviseli maradéktalanul azokat az értékeket, amelyek történelmileg meghatározták a klubot. Különösen alacsony értékelést kapott az a kijelentés, hogy a klub működése összhangban áll az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondattal (2,3). A válaszadók szerint a mai Fradi csak mérsékelten méltó a hagyományaihoz (3,9), hasonlóan közepes értékelést kapott az is, hogy továbbra is „a nép csapata” (3,9), míg még alacsonyabb átlag született arra, hogy ugyanazokat az értékeket képviseli, mint korábban (3,5). A klub jelenlegi működését a válaszadók mintegy 57%-a inkább negatívan értékeli, és közel kétharmaduk (65%) úgy látja, hogy a jelenlegi irány inkább gyengíti, mint erősíti a Ferencváros identitását. Mindössze 19% gondolja ennek ellenkezőjét.

Mindezek eredményeként egy sajátos helyzet rajzolódik ki: a Fradi szurkolói egyszerre rendkívül hűségesek és erősen kritikusak. Ezt a legjobban az a kijelentés írja le, hogy „egyszerre érzem magam hűségesnek és kritikusnak”, amely az egyik legmagasabb egyetértést kapta (6,0). A válaszadók érezhető belső feszültségről számolnak be a klub működése és saját értékrendjük között (5,0), miközben a „a klub jó úgy, ahogy van” állítással alig értettek egyet (2,7). A kutatás arra is rámutatott, hogy a szurkolók több mint háromnegyede (77%) megosztottnak érzi a Ferencváros közösségét, ezen belül közel minden harmadik válaszadó (29%) szerint a megosztottság kifejezetten erős. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy miközben a Ferencváros iránti érzelmi kötődés továbbra is rendkívül stabil, a klub jelenlegi működése és a szurkolók által fontosnak tartott hagyományos értékek között jelentős távolság alakult ki.

Mit üzennek a szurkolók?

A kutatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a válaszadók szerint min kellene leginkább változtatni a Ferencvárosnál. A nyílt kérdésre 421 szurkoló fogalmazta meg saját véleményét, amelyek tematikus elemzése egyértelmű mintázatot rajzolt ki. Az eredmények alapján a legfontosabb problémák nem a pályán, hanem a klub működésében és a bizalom kérdésében jelennek meg.

A leggyakrabban említett téma a politika jelenléte volt a klub körül. A válaszok közel egynegyede (mintegy 23%, 98 említés) valamilyen formában a politikától való távolságtartást vagy a „politikamentesség” visszaállítását fogalmazta meg.

A második leggyakoribb téma a klubvezetés megítélése volt. A válaszadók körülbelül ötöde (21%, 88 említés) a vezetés vagy az elnök személyével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, sok esetben vezetőváltást sürgetve. Ez összhangban áll a kutatás más eredményeivel is: a mérkőzésektől távol maradó szurkolók közel fele (48%) a klubvezetéssel való elégedetlenséget jelölte meg egyik fő okként.

Szintén visszatérő üzenet volt az őszinte kommunikáció és a szurkolókkal való partnerség hiánya. A nyílt válaszokban számos megjegyzés érintette a kommunikációt és a szurkolók kezelését, amit a zárt kérdések eredményei is megerősítettek. A válaszadók alacsonyra értékelték azt az állítást, hogy a klub kommunikációja őszinte (2,4), illetve hogy partnerként kezeli a szurkolókat (3,1).

A kutatás arra is rámutatott, hogy a szurkolók jelentős része úgy érzi, a klub eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket a Ferencvároshoz köt. A válaszadók 83%-a legalább egy olyan területet jelölt meg, ahol ezt érzékeli, közülük 43% szerint ez egyszerre több területen is megfigyelhető. Különösen alacsony értékelést kapott az a kérdés, hogy a klub működése mennyiben áll összhangban az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondattal (2,3).

A sportszakmai kérdések ugyan szintén megjelentek, de lényegesen kisebb hangsúllyal. A magyar játékosok és az utánpótlás szerepéről eltérő vélemények születtek: egyes szurkolók több saját nevelésű vagy magyar labdarúgót szeretnének látni, míg mások éppen a magyar játékosokra vonatkozó szabályozást tartják problémásnak. A beléptetési rendszer, a vénaszkenner és a jegyárak szintén előkerültek, de ezek jóval ritkábban jelentek meg, mint a bizalommal, a vezetéssel vagy a klub értékrendjével kapcsolatos kérdések.

A nyílt válaszok összképe alapján a Ferencváros szurkolóinak legfontosabb üzenete nem elsősorban sportszakmai természetű. Sokkal inkább egy bizalmi kérdés rajzolódik ki: a válaszadók jelentős része a politika jelenlétét, a vezetés működését, a kommunikáció hiányosságait és a hagyományos ferencvárosi értékektől való eltávolodást tartja a klub legnagyobb kihívásának. Mindez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a kutatás korábbi eredményei szerint a Ferencváros iránti érzelmi kötődés továbbra is rendkívül erős.

Az elnök megítélése

A kutatás külön blokkban vizsgálta a Ferencvárosi Torna Club elnökének megítélését. Az összesített eredmények alapján a válaszadók 57%-a inkább negatívan értékeli az elnök munkáját (ebből 32% nagyon negatívan és 25% inkább negatívan), míg 28% pozitív, 15% pedig semleges véleményt fogalmazott meg.

A legalacsonyabb értékelések a szurkolókkal való kapcsolatot érintő területeken születtek. A válaszadók szerint az elnök nyitottsága a párbeszédre alacsony (2,5), a szurkolók véleményének figyelembevétele szintén kedvezőtlen megítélést kapott (2,6), és a döntéseibe vetett bizalom is alacsony szintű (2,8). Hasonló eredmény született arra a kérdésre is, hogy az elnök mennyiben erősíti a Ferencváros identitását (2,9). A klub érdekeinek képviselete (3,2), a hagyományok megőrzése (3,2), valamint az a megítélés, hogy szerepe inkább sportvezetői, mint politikai jellegű (3,1), szintén a skála alsó-középső tartományába került.

A szakmai és gazdasági működés megítélése ugyanakkor kedvezőbb képet mutatott. A legmagasabb értékelést az a kijelentés kapta, hogy a klub fejlődése pozitív irányba haladt (4,3). Ennél valamivel alacsonyabb, de még mindig a blokk átlagát meghaladó eredményt ért el az a vélemény, hogy az elnök stabilitást biztosít a klub számára (3,7), illetve hogy stratégiai döntései hosszú távon erősíthetik a Ferencvárost (3,6).

A blokk egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók nagyon magas egyetértést mutattak abban az állításban, miszerint az elnök személye megosztja a Ferencváros szurkolói közösségét (6,0), ami a teljes kérdésblokk legmagasabb átlaga volt. Emellett a vezetői szerep újragondolására vonatkozó állítás is a skála középértéke fölötti támogatást kapott (4,2).

Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a válaszadók különbséget tesznek a klub szakmai fejlődésének megítélése és az elnök személyes megítélése között. Míg a klub fejlődésével kapcsolatos egyes állítások mérsékelten pozitív értékelést kaptak, addig a bizalom, a szurkolókkal való párbeszéd és a közösségi kapcsolatok területén lényegesen kritikusabb vélemények rajzolódtak ki. A kutatás alapján az elnök személye a Ferencváros szurkolói közösségének egyik legmegosztóbb kérdése.

A kutatás külön vizsgálta azt is, hogyan vélekednek a szurkolók a klubelnök politikai kötődésének esetleges hatásáról. Az erre vonatkozó kérdés egy ötfokú skálán mérte az egyetértést azzal az állítással, hogy a 2026-os országgyűlési választások eredményei indokolttá tehetnék a klubelnök vezetői szerepének újragondolását.

Az eredmények alapján a válaszadók jelentős többsége egyetértett ezzel az állítással. Az érdemi választ adók 83%-a a skála felső két kategóriáját jelölte meg (4-es vagy 5-ös érték), ezen belül 65% teljes mértékben egyetértett az állítással. Az átlagos érték 4,22 volt az ötfokú skálán (n = 437), míg a válaszadók 17%-a nem értett egyet az állítással.

Ez az eredmény összhangban áll a kutatás más megállapításaival is. Míg a válaszadók a klub szakmai fejlődésének egyes elemeit mérsékelten pozitívan értékelték, addig a klubelnök személyének megítélésében a politikai szerepvállalás visszatérő és meghatározó tényezőként jelent meg. A kutatás alapján a politikai kötődés kérdése a szurkolói közösség számára nem csupán közéleti, hanem a klub jövőjének megítélését is befolyásoló szempont.

Mit üzentek volna a szurkolók a klubnak?

A kutatás egyik utolsó kérdése arra kérte a válaszadókat, hogy fogalmazzanak meg egyetlen üzenetet a Ferencváros számára, és nevezzék meg azt is, kinek címeznék azt. A kérdésre 328 érdemi válasz érkezett, amelyek tartalomelemzése jól kirajzolta a szurkolók legfontosabb üzeneteit.

A legtöbb üzenet közvetlenül Kubatov Gábor klubelnöknek szólt. A válaszok közel egyharmadában (mintegy 30%, 97 említés) az elnököt nevezték meg címzettként. Emellett számos üzenet érkezett a klub vezetésének vagy menedzsmentjének (46 említés), kisebb arányban pedig a játékosoknak, a szakmai stábnak, a klub politikai környezetének, illetve maguknak a szurkolóknak.

A tartalmi elemzés alapján a válaszok két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. A nagyobb csoportba azok az üzenetek tartoztak, amelyek kritikát fogalmaztak meg a klub működésével vagy vezetésével kapcsolatban. Ezek között a leggyakrabban a vezetői felelősség kérdése és a vezetőváltás igénye jelent meg (64 említés). Szintén visszatérő témának bizonyult az átláthatóbb működés és az elszámoltathatóság iránti igény (16 említés), valamint a Ferencváros hagyományos értékeihez és identitásához való visszatérés fontossága (14 említés). Több válaszadó ugyanakkor nem pusztán kritikát fogalmazott meg, hanem konstruktív javaslatokat is tett a klub jövőbeli működésére vonatkozóan.

A másik csoportba a támogató, biztató hangvételű üzenetek tartoztak. Mintegy 34 válaszban a szurkolók a csapatnak, a játékosoknak vagy a klub legendáinak fejezték ki támogatásukat, köszönetüket és bizalmukat. Ezek az üzenetek elsősorban a Ferencvároshoz való érzelmi kötődést, a kitartást és a közösség erejét hangsúlyozták.

A nyílt válaszok összességében megerősítik a kutatás korábbi eredményeit. Miközben a Ferencvároshoz való érzelmi kötődés továbbra is rendkívül erős, a vezetés iránti bizalom több területen meggyengült. A szurkolók üzenetei így egyszerre tükröznek mély elköteleződést a klub iránt és határozott igényt a működés, a kommunikáció és a vezetés egyes elemeinek megváltoztatására.

A klub vezetőinek megítélése a nyílt válaszok alapján

A kutatás nyílt kérdéseinek tartalomelemzése azt is vizsgálta, hogy a válaszadók mely klubvezetőket említették név szerint. Az elemzés három kérdésre terjedt ki: kit látnának szívesen a klub jövőjében, kit nem látnának szívesen, illetve milyen személyes üzenetet küldenének a klubnak.

A „Kit nem látna szívesen a jövőben?” kérdésre adott válaszokban Hajnal Tamás és Orosz Pál egyaránt mintegy 24 alkalommal, míg Volly György és Nyíri Zoltán körülbelül 15 alkalommal jelent meg. A legtöbb esetben ezek a nevek Kubatov Gábor klubelnökkel együtt szerepeltek. Jellemző példák voltak az olyan válaszok, mint: „Kubatov Gábor, Volly György, Nyíri Zoltán. A tevékenységük lesújtó.” vagy „Kubatov, Nyíri, Volly…”.

A klubnak küldött nyílt üzenetekben ugyanez a mintázat rajzolódott ki. Hajnal Tamás neve mintegy 16, Orosz Pálé 6, míg Volly György és Nyíri Zoltán neve körülbelül 4 alkalommal jelent meg. Ezek az üzenetek túlnyomórészt kritikus hangvételűek voltak, ugyanakkor néhány válaszadó konkrét javaslatokat is megfogalmazott, például nagyobb átláthatóságot vagy piaci alapú működést sürgetve.

A pozitív említések lényegesen ritkábban fordultak elő. A „Kit látna szívesen a klub jövőjében?” kérdésnél Hajnal Tamás neve mintegy öt alkalommal jelent meg, elsősorban szakmai munkájának elismeréseként. Egy válaszadó például így fogalmazott: „Hajnal Tomit, szakmailag jónak tartom, és remélem, eltávolodna a politikától.” Orosz Pál, Volly György és Nyíri Zoltán neve ezen a kérdésen mindössze egy-egy alkalommal szerepelt pozitív kontextusban.

A nyílt válaszok összességében azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős része a jelenlegi vezetői kört egységként értelmezi, és a kritikák nem kizárólag a klubelnökre, hanem több vezetőre is kiterjednek. Ugyanakkor az elemzés arra is rámutat, hogy a szakmai teljesítmény egyes esetekben – különösen Hajnal Tamás megítélésében – árnyaltabban jelenik meg, és a kritikus vélemények mellett kisebb számban elismerő megjegyzések is előfordulnak.

Hogyan látják a szurkolók a Ferencváros jövőjét?

A kutatás több kérdésen keresztül is vizsgálta, hogyan tekintenek a szurkolók a Ferencváros jövőjére. Az eredmények alapján egy érdekes kettősség rajzolódik ki: miközben a klub iránti hűség továbbra is rendkívül erős, a jövővel kapcsolatos bizalom már jóval bizonytalanabb.

A klub jövőjével kapcsolatos általános várakozásokat vizsgálva a legnagyobb csoportot a bizonytalan válaszadók alkották (43%). A szurkolók egyharmada (33%) optimistán tekint a Ferencváros jövőjére, míg közel egynegyedük (23%) inkább pesszimista.

Mindez ugyanakkor nem jelenti a klubtól való eltávolodást. Arra a kérdésre, hogy öt év múlva is ugyanilyen intenzitással támogatják-e a Ferencvárost, a válaszadók 69%-a azt válaszolta, hogy biztosan igen, további 17% pedig valószínűleg igen. Mindössze 14% bizonytalan vagy gondolja úgy, hogy kötődése csökkenhet. Ez arra utal, hogy a jelenlegi kritikák elsősorban nem a klub iránti szeretetet, hanem annak működését érintik.

A jelenlegi irány megítélése ugyanakkor egyértelmű üzenetet hordoz. A válaszadók közel kétharmada (65%) úgy véli, hogy a Ferencváros jelenlegi működése inkább gyengíti a klub identitását, míg mindössze 19% gondolja úgy, hogy az erősíti azt. Az eredmények alapján a szurkolók többsége változást szeretne a klub jövőbeli irányában.

A nyílt kérdésekből az is kirajzolódott, hogy milyen Ferencvárost szeretnének látni a jövőben. A leggyakrabban a klub korábbi legendáinak és meghatározó játékosainak nagyobb szerepvállalását említették (47 említés), többek között olyan nevekkel, mint Lipcsei Péter vagy Rákosi Gyula, elsősorban az utánpótlásban vagy a klub szakmai életében. Gyakori igényként jelent meg a szakmai alapon működő, piaci szemléletű vezetés (31 említés), a magyar játékosok és az utánpótlás nagyobb szerepe (23 említés), valamint egy politikától függetlenebb tulajdonosi vagy finanszírozási modell (15 említés).

Figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy többen erre a kérdésre azt válaszolták: „Nem tudok ilyet mondani.” vagy „Nincs.” Ezek a válaszok arra utalnak, hogy a szurkolók egy részében a jövővel kapcsolatban nemcsak bizonytalanság, hanem bizalomhiány is jelen van.

Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a Ferencváros szurkolói továbbra is rendkívül elkötelezettek klubjuk iránt. A hűség nem kérdőjeleződik meg, ugyanakkor a jövővel kapcsolatos várakozásokat óvatosság és bizonytalanság jellemzi. A válaszok alapján sokan egy olyan Ferencvárost szeretnének látni, amely erősebben épít történelmi értékeire, legendáira, az utánpótlásra és a szakmai alapú működésre, miközben közelebb kerül a szurkolói közösséghez.
Politika, közösség és a szurkolói véleménynyilvánítás

A kutatás egyik legerősebb és legkövetkezetesebb eredménye a politika és a Ferencváros kapcsolatának megítéléséhez kapcsolódik. A válaszadók rendkívül magas egyetértést mutattak azzal az állítással, hogy fontos számukra a klub politikai semlegessége (6,0). Hasonlóan magas értéket kapott az a vélemény is, hogy a politika jelenléte rontja a klub megítélését (6,2), valamint hogy a politikai dimenzió miatt egyes szurkolók eltávolodtak a Ferencvárostól (6,0). A legmagasabb átlagot az a kijelentés érte el, miszerint „A Fradi számomra elsősorban közösség, nem politikai szereplő” (6,4). Az eredmények alapján a válaszadók döntő többsége a Ferencvárost elsősorban közösségi és sportértékek mentén határozza meg.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szurkolók jelentős része politikai szempontból megosztottnak érzékeli a közösséget. A válaszadók 63%-a szerint a Ferencváros szurkolótáborát jelentős mértékben megosztják a politikai kérdések, további 28% pedig kisebb mértékű megosztottságot érzékel. Mindössze 6% válaszolta azt, hogy nem tapasztal ilyen jelenséget.

Érdekes eredmény, hogy a válaszadók többsége saját véleménynyilvánításában is óvatosnak érzi magát. A kutatás szerint 61% már megtapasztalta, hogy szurkolóként nem szívesen fogalmaz meg nyilvános kritikát a klubbal kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan azonban szinte teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy „Szurkolóként kritikát is meg kell fogalmazni, nem csak támogatni”, amely a teljes kutatás egyik legmagasabb átlagát érte el (6,6). Az eredmények alapján tehát egyszerre jelenik meg a kritikai véleménynyilvánítás iránti erős igény és a nyilvános megszólalással kapcsolatos visszafogottság.

A politikai kérdésekkel kapcsolatos kritikák ugyanakkor nem jelentik a klub sportsikereinek elutasítását. Éppen ellenkezőleg: a válaszadók 88%-a úgy véli, hogy a Ferencváros hazai és nemzetközi eredményei erősítik a klub presztízsét. Ebből 44% szerint jelentősen, további 45% szerint inkább pozitív hatással vannak a Ferencváros megítélésére. Ez volt a kutatás egyik legnagyobb egyetértést mutató területe.

A szurkolók nyitottnak mutatkoztak más klubok szurkolóival való kapcsolattartásra is. Fontosnak tartják a más magyar klubok szurkolóival kialakított kapcsolatok ápolását (5,7), valamint a nemzetközi szurkolói barátságokat is (5,6), amelyeket sokan a ferencvárosi identitás természetes részének tekintenek.

Az eredmények összességében egy összetett képet rajzolnak ki. A Ferencváros iránti érzelmi kötődés és a sportsikerekre való büszkeség rendkívül erős, ugyanakkor a válaszadók többsége a politikát a klub identitásától idegen tényezőként érzékeli. Emellett jelentős részük megosztottnak látja a szurkolói közösséget, és bár természetesnek tartja a kritikus vélemények megfogalmazását, sokan mégis úgy érzik, hogy ezt nyilvánosan csak korlátozottan tudják megtenni.
Összegzés

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a Ferencváros szurkolói közösségének identitása továbbra is rendkívül erős. A válaszadók számára a Fradi elsősorban közösséget, hagyományt és érzelmi kötődést jelent, amely generációkon átívelő értékként él tovább. A klub iránti lojalitás nem kérdőjeleződik meg: a szurkolók döntő többsége öt év múlva is ugyanazzal az intenzitással kívánja támogatni a Ferencvárost, függetlenül attól, hogy jelenleg milyen kritikákat fogalmaz meg.

A kutatás ugyanakkor világosan rámutat arra is, hogy a klub jelenlegi működésének megítélése jelentősen eltér a Ferencváros iránt érzett szeretettől. A válaszadók nagy része úgy érzi, hogy a klub bizonyos területeken eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket történelmileg a Ferencvároshoz köt. Különösen a szurkolókkal való párbeszéd, a bizalom, a kommunikáció és a közösségi kapcsolatok területén fogalmazódtak meg kritikák.

A nyílt kérdések elemzése azt mutatta, hogy a legtöbb változtatási igény nem a pályán elért eredményekre, hanem a klub működésére irányul. A szurkolók elsősorban nagyobb átláthatóságot, őszintébb kommunikációt, erősebb partnerséget és a Ferencváros hagyományos értékeinek hangsúlyosabb képviseletét várják el. Emellett sok válaszban megjelent a politika és a sport szétválasztásának igénye, valamint az a törekvés, hogy a klub identitását elsősorban közösségi és sportszakmai értékek határozzák meg.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a válaszadók egyszerre érzik magukat rendkívül hűségesnek és kritikusnak. Számukra a kritika nem a klub elutasítását jelenti, hanem éppen a felelősségvállalás és az elkötelezettség egyik formája. Miközben a Ferencváros sportsikereire büszkék, és azokat a klub presztízsének fontos forrásaként értékelik, úgy érzik, hogy a klub jövője szempontjából a bizalom helyreállítása legalább olyan fontos feladat, mint a további eredményesség.

A kutatás természetesen nem tekinthető a Ferencváros teljes szurkolói közösségének reprezentatív leképezésének, ugyanakkor több száz szurkoló részvételével, tudományos módszertan alapján készült. Az eredmények ezért nem végleges igazságként, hanem a válaszadók véleményének és tapasztalatainak hiteles lenyomataként értelmezhetők.

Bízom abban, hogy ez az összefoglaló nem lezár egy vitát, hanem hozzájárul egy nyitottabb és őszintébb párbeszédhez a Ferencváros jövőjéről. A klub történetét mindig a szurkolók tették különlegessé. Ha ez a kutatás segít jobban megérteni gondolataikat, érzéseiket és elvárásaikat, akkor elérte a célját.
PS. 
A kérdőív fogadtatását az utolsó kérdés („Mennyire találta érdekesnek a kérdőívet?”) mérte. A 452 válaszadó közül 128 fő (28%) „nagyon érdekesnek”, 226 fő (50%) „inkább érdekesnek” értékelte a kérdőívet, míg 69 fő (15%) semleges véleményt fogalmazott meg. Negatív értékelést mindössze 29 kitöltő adott: 25 fő (6%) „inkább nem volt érdekesnek”, 4 fő (1%) pedig „egyáltalán nem volt érdekesnek” találta a kérdőívet. Összességében a válaszadók 78%-a pozitívan értékelte a kérdőívet, míg csupán 7%-uk nyilatkozott negatívan. Ez arra utal, hogy a kutatás témája releváns és érdeklődésre számot tartó volt a Ferencváros szurkolói körében. A pozitív fogadtatást tovább erősíti a magas kitöltési arány, valamint a nyitott kérdésekre érkezett nagyszámú, részletes szöveges válasz, amelyek a kitöltők elkötelezett részvételére utalnak.