A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Ferencváros iránti érzelmi kötődés továbbra is rendkívül erős. A legmagasabb átlagot az a kijelentés érte el, hogy a Fradi-élmény generációkon átívelő értéket képvisel (6,5), ami jól mutatja, hogy a klub sokak számára nem csupán egy sportegyesület, hanem családi hagyomány és identitás. Ezt erősíti az is, hogy a válaszadók kiemelkedően magas arányban büszkék arra, hogy fradisták (6,3), a Ferencvárost többnek tekintik egy futballklubnál (6,3), valamint erős személyes kötődést éreznek a klub iránt (6,2). A sikerek személyes örömet okoznak számukra (6,1), míg a kudarcokat is sajátjukként élik meg (5,5). A „Mi vagyunk a Ferencváros” kérdésre adott válaszok alapján a szurkolók döntő többsége (79%) úgy gondolja, hogy a klubot a szurkolókkal együtt alkotja a közösség, míg közel minden ötödik válaszadó (18%) szerint a Ferencváros valódi lényegét elsősorban maguk a szurkolók jelentik.
Ezzel az erős identitással ugyanakkor éles kontrasztban áll a klub jelenlegi működésének megítélése. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy a mai Ferencváros már nem képviseli maradéktalanul azokat az értékeket, amelyek történelmileg meghatározták a klubot. Különösen alacsony értékelést kapott az a kijelentés, hogy a klub működése összhangban áll az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondattal (2,3). A válaszadók szerint a mai Fradi csak mérsékelten méltó a hagyományaihoz (3,9), hasonlóan közepes értékelést kapott az is, hogy továbbra is „a nép csapata” (3,9), míg még alacsonyabb átlag született arra, hogy ugyanazokat az értékeket képviseli, mint korábban (3,5). A klub jelenlegi működését a válaszadók mintegy 57%-a inkább negatívan értékeli, és közel kétharmaduk (65%) úgy látja, hogy a jelenlegi irány inkább gyengíti, mint erősíti a Ferencváros identitását. Mindössze 19% gondolja ennek ellenkezőjét.
Mindezek eredményeként egy sajátos helyzet rajzolódik ki: a Fradi szurkolói egyszerre rendkívül hűségesek és erősen kritikusak. Ezt a legjobban az a kijelentés írja le, hogy „egyszerre érzem magam hűségesnek és kritikusnak”, amely az egyik legmagasabb egyetértést kapta (6,0). A válaszadók érezhető belső feszültségről számolnak be a klub működése és saját értékrendjük között (5,0), miközben a „a klub jó úgy, ahogy van” állítással alig értettek egyet (2,7). A kutatás arra is rámutatott, hogy a szurkolók több mint háromnegyede (77%) megosztottnak érzi a Ferencváros közösségét, ezen belül közel minden harmadik válaszadó (29%) szerint a megosztottság kifejezetten erős. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy miközben a Ferencváros iránti érzelmi kötődés továbbra is rendkívül stabil, a klub jelenlegi működése és a szurkolók által fontosnak tartott hagyományos értékek között jelentős távolság alakult ki.
Mit üzennek a szurkolók?
A kutatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a válaszadók szerint min kellene leginkább változtatni a Ferencvárosnál. A nyílt kérdésre 421 szurkoló fogalmazta meg saját véleményét, amelyek tematikus elemzése egyértelmű mintázatot rajzolt ki. Az eredmények alapján a legfontosabb problémák nem a pályán, hanem a klub működésében és a bizalom kérdésében jelennek meg.
A leggyakrabban említett téma a politika jelenléte volt a klub körül. A válaszok közel egynegyede (mintegy 23%, 98 említés) valamilyen formában a politikától való távolságtartást vagy a „politikamentesség” visszaállítását fogalmazta meg.
A második leggyakoribb téma a klubvezetés megítélése volt. A válaszadók körülbelül ötöde (21%, 88 említés) a vezetés vagy az elnök személyével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, sok esetben vezetőváltást sürgetve. Ez összhangban áll a kutatás más eredményeivel is: a mérkőzésektől távol maradó szurkolók közel fele (48%) a klubvezetéssel való elégedetlenséget jelölte meg egyik fő okként.
Szintén visszatérő üzenet volt az őszinte kommunikáció és a szurkolókkal való partnerség hiánya. A nyílt válaszokban számos megjegyzés érintette a kommunikációt és a szurkolók kezelését, amit a zárt kérdések eredményei is megerősítettek. A válaszadók alacsonyra értékelték azt az állítást, hogy a klub kommunikációja őszinte (2,4), illetve hogy partnerként kezeli a szurkolókat (3,1).
A kutatás arra is rámutatott, hogy a szurkolók jelentős része úgy érzi, a klub eltávolodott azoktól az értékektől, amelyeket a Ferencvároshoz köt. A válaszadók 83%-a legalább egy olyan területet jelölt meg, ahol ezt érzékeli, közülük 43% szerint ez egyszerre több területen is megfigyelhető. Különösen alacsony értékelést kapott az a kérdés, hogy a klub működése mennyiben áll összhangban az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondattal (2,3).
A sportszakmai kérdések ugyan szintén megjelentek, de lényegesen kisebb hangsúllyal. A magyar játékosok és az utánpótlás szerepéről eltérő vélemények születtek: egyes szurkolók több saját nevelésű vagy magyar labdarúgót szeretnének látni, míg mások éppen a magyar játékosokra vonatkozó szabályozást tartják problémásnak. A beléptetési rendszer, a vénaszkenner és a jegyárak szintén előkerültek, de ezek jóval ritkábban jelentek meg, mint a bizalommal, a vezetéssel vagy a klub értékrendjével kapcsolatos kérdések.
A nyílt válaszok összképe alapján a Ferencváros szurkolóinak legfontosabb üzenete nem elsősorban sportszakmai természetű. Sokkal inkább egy bizalmi kérdés rajzolódik ki: a válaszadók jelentős része a politika jelenlétét, a vezetés működését, a kommunikáció hiányosságait és a hagyományos ferencvárosi értékektől való eltávolodást tartja a klub legnagyobb kihívásának. Mindez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a kutatás korábbi eredményei szerint a Ferencváros iránti érzelmi kötődés továbbra is rendkívül erős.
Az elnök megítélése
A kutatás külön blokkban vizsgálta a Ferencvárosi Torna Club elnökének megítélését. Az összesített eredmények alapján a válaszadók 57%-a inkább negatívan értékeli az elnök munkáját (ebből 32% nagyon negatívan és 25% inkább negatívan), míg 28% pozitív, 15% pedig semleges véleményt fogalmazott meg.
A legalacsonyabb értékelések a szurkolókkal való kapcsolatot érintő területeken születtek. A válaszadók szerint az elnök nyitottsága a párbeszédre alacsony (2,5), a szurkolók véleményének figyelembevétele szintén kedvezőtlen megítélést kapott (2,6), és a döntéseibe vetett bizalom is alacsony szintű (2,8). Hasonló eredmény született arra a kérdésre is, hogy az elnök mennyiben erősíti a Ferencváros identitását (2,9). A klub érdekeinek képviselete (3,2), a hagyományok megőrzése (3,2), valamint az a megítélés, hogy szerepe inkább sportvezetői, mint politikai jellegű (3,1), szintén a skála alsó-középső tartományába került.
A szakmai és gazdasági működés megítélése ugyanakkor kedvezőbb képet mutatott. A legmagasabb értékelést az a kijelentés kapta, hogy a klub fejlődése pozitív irányba haladt (4,3). Ennél valamivel alacsonyabb, de még mindig a blokk átlagát meghaladó eredményt ért el az a vélemény, hogy az elnök stabilitást biztosít a klub számára (3,7), illetve hogy stratégiai döntései hosszú távon erősíthetik a Ferencvárost (3,6).
A blokk egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók nagyon magas egyetértést mutattak abban az állításban, miszerint az elnök személye megosztja a Ferencváros szurkolói közösségét (6,0), ami a teljes kérdésblokk legmagasabb átlaga volt. Emellett a vezetői szerep újragondolására vonatkozó állítás is a skála középértéke fölötti támogatást kapott (4,2).
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a válaszadók különbséget tesznek a klub szakmai fejlődésének megítélése és az elnök személyes megítélése között. Míg a klub fejlődésével kapcsolatos egyes állítások mérsékelten pozitív értékelést kaptak, addig a bizalom, a szurkolókkal való párbeszéd és a közösségi kapcsolatok területén lényegesen kritikusabb vélemények rajzolódtak ki. A kutatás alapján az elnök személye a Ferencváros szurkolói közösségének egyik legmegosztóbb kérdése.
A kutatás külön vizsgálta azt is, hogyan vélekednek a szurkolók a klubelnök politikai kötődésének esetleges hatásáról. Az erre vonatkozó kérdés egy ötfokú skálán mérte az egyetértést azzal az állítással, hogy a 2026-os országgyűlési választások eredményei indokolttá tehetnék a klubelnök vezetői szerepének újragondolását.
Az eredmények alapján a válaszadók jelentős többsége egyetértett ezzel az állítással. Az érdemi választ adók 83%-a a skála felső két kategóriáját jelölte meg (4-es vagy 5-ös érték), ezen belül 65% teljes mértékben egyetértett az állítással. Az átlagos érték 4,22 volt az ötfokú skálán (n = 437), míg a válaszadók 17%-a nem értett egyet az állítással.
Ez az eredmény összhangban áll a kutatás más megállapításaival is. Míg a válaszadók a klub szakmai fejlődésének egyes elemeit mérsékelten pozitívan értékelték, addig a klubelnök személyének megítélésében a politikai szerepvállalás visszatérő és meghatározó tényezőként jelent meg. A kutatás alapján a politikai kötődés kérdése a szurkolói közösség számára nem csupán közéleti, hanem a klub jövőjének megítélését is befolyásoló szempont.
Mit üzentek volna a szurkolók a klubnak?
A kutatás egyik utolsó kérdése arra kérte a válaszadókat, hogy fogalmazzanak meg egyetlen üzenetet a Ferencváros számára, és nevezzék meg azt is, kinek címeznék azt. A kérdésre 328 érdemi válasz érkezett, amelyek tartalomelemzése jól kirajzolta a szurkolók legfontosabb üzeneteit.
A legtöbb üzenet közvetlenül Kubatov Gábor klubelnöknek szólt. A válaszok közel egyharmadában (mintegy 30%, 97 említés) az elnököt nevezték meg címzettként. Emellett számos üzenet érkezett a klub vezetésének vagy menedzsmentjének (46 említés), kisebb arányban pedig a játékosoknak, a szakmai stábnak, a klub politikai környezetének, illetve maguknak a szurkolóknak.
A tartalmi elemzés alapján a válaszok két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. A nagyobb csoportba azok az üzenetek tartoztak, amelyek kritikát fogalmaztak meg a klub működésével vagy vezetésével kapcsolatban. Ezek között a leggyakrabban a vezetői felelősség kérdése és a vezetőváltás igénye jelent meg (64 említés). Szintén visszatérő témának bizonyult az átláthatóbb működés és az elszámoltathatóság iránti igény (16 említés), valamint a Ferencváros hagyományos értékeihez és identitásához való visszatérés fontossága (14 említés). Több válaszadó ugyanakkor nem pusztán kritikát fogalmazott meg, hanem konstruktív javaslatokat is tett a klub jövőbeli működésére vonatkozóan.
A másik csoportba a támogató, biztató hangvételű üzenetek tartoztak. Mintegy 34 válaszban a szurkolók a csapatnak, a játékosoknak vagy a klub legendáinak fejezték ki támogatásukat, köszönetüket és bizalmukat. Ezek az üzenetek elsősorban a Ferencvároshoz való érzelmi kötődést, a kitartást és a közösség erejét hangsúlyozták.
A nyílt válaszok összességében megerősítik a kutatás korábbi eredményeit. Miközben a Ferencvároshoz való érzelmi kötődés továbbra is rendkívül erős, a vezetés iránti bizalom több területen meggyengült. A szurkolók üzenetei így egyszerre tükröznek mély elköteleződést a klub iránt és határozott igényt a működés, a kommunikáció és a vezetés egyes elemeinek megváltoztatására.
A klub vezetőinek megítélése a nyílt válaszok alapján
A kutatás nyílt kérdéseinek tartalomelemzése azt is vizsgálta, hogy a válaszadók mely klubvezetőket említették név szerint. Az elemzés három kérdésre terjedt ki: kit látnának szívesen a klub jövőjében, kit nem látnának szívesen, illetve milyen személyes üzenetet küldenének a klubnak.
A „Kit nem látna szívesen a jövőben?” kérdésre adott válaszokban Hajnal Tamás és Orosz Pál egyaránt mintegy 24 alkalommal, míg Volly György és Nyíri Zoltán körülbelül 15 alkalommal jelent meg. A legtöbb esetben ezek a nevek Kubatov Gábor klubelnökkel együtt szerepeltek. Jellemző példák voltak az olyan válaszok, mint: „Kubatov Gábor, Volly György, Nyíri Zoltán. A tevékenységük lesújtó.” vagy „Kubatov, Nyíri, Volly…”.
A klubnak küldött nyílt üzenetekben ugyanez a mintázat rajzolódott ki. Hajnal Tamás neve mintegy 16, Orosz Pálé 6, míg Volly György és Nyíri Zoltán neve körülbelül 4 alkalommal jelent meg. Ezek az üzenetek túlnyomórészt kritikus hangvételűek voltak, ugyanakkor néhány válaszadó konkrét javaslatokat is megfogalmazott, például nagyobb átláthatóságot vagy piaci alapú működést sürgetve.
A pozitív említések lényegesen ritkábban fordultak elő. A „Kit látna szívesen a klub jövőjében?” kérdésnél Hajnal Tamás neve mintegy öt alkalommal jelent meg, elsősorban szakmai munkájának elismeréseként. Egy válaszadó például így fogalmazott: „Hajnal Tomit, szakmailag jónak tartom, és remélem, eltávolodna a politikától.” Orosz Pál, Volly György és Nyíri Zoltán neve ezen a kérdésen mindössze egy-egy alkalommal szerepelt pozitív kontextusban.
A nyílt válaszok összességében azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős része a jelenlegi vezetői kört egységként értelmezi, és a kritikák nem kizárólag a klubelnökre, hanem több vezetőre is kiterjednek. Ugyanakkor az elemzés arra is rámutat, hogy a szakmai teljesítmény egyes esetekben – különösen Hajnal Tamás megítélésében – árnyaltabban jelenik meg, és a kritikus vélemények mellett kisebb számban elismerő megjegyzések is előfordulnak.
Hogyan látják a szurkolók a Ferencváros jövőjét?
A kutatás több kérdésen keresztül is vizsgálta, hogyan tekintenek a szurkolók a Ferencváros jövőjére. Az eredmények alapján egy érdekes kettősség rajzolódik ki: miközben a klub iránti hűség továbbra is rendkívül erős, a jövővel kapcsolatos bizalom már jóval bizonytalanabb.
A klub jövőjével kapcsolatos általános várakozásokat vizsgálva a legnagyobb csoportot a bizonytalan válaszadók alkották (43%). A szurkolók egyharmada (33%) optimistán tekint a Ferencváros jövőjére, míg közel egynegyedük (23%) inkább pesszimista.
Mindez ugyanakkor nem jelenti a klubtól való eltávolodást. Arra a kérdésre, hogy öt év múlva is ugyanilyen intenzitással támogatják-e a Ferencvárost, a válaszadók 69%-a azt válaszolta, hogy biztosan igen, további 17% pedig valószínűleg igen. Mindössze 14% bizonytalan vagy gondolja úgy, hogy kötődése csökkenhet. Ez arra utal, hogy a jelenlegi kritikák elsősorban nem a klub iránti szeretetet, hanem annak működését érintik.
A jelenlegi irány megítélése ugyanakkor egyértelmű üzenetet hordoz. A válaszadók közel kétharmada (65%) úgy véli, hogy a Ferencváros jelenlegi működése inkább gyengíti a klub identitását, míg mindössze 19% gondolja úgy, hogy az erősíti azt. Az eredmények alapján a szurkolók többsége változást szeretne a klub jövőbeli irányában.
A nyílt kérdésekből az is kirajzolódott, hogy milyen Ferencvárost szeretnének látni a jövőben. A leggyakrabban a klub korábbi legendáinak és meghatározó játékosainak nagyobb szerepvállalását említették (47 említés), többek között olyan nevekkel, mint Lipcsei Péter vagy Rákosi Gyula, elsősorban az utánpótlásban vagy a klub szakmai életében. Gyakori igényként jelent meg a szakmai alapon működő, piaci szemléletű vezetés (31 említés), a magyar játékosok és az utánpótlás nagyobb szerepe (23 említés), valamint egy politikától függetlenebb tulajdonosi vagy finanszírozási modell (15 említés).
Figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy többen erre a kérdésre azt válaszolták: „Nem tudok ilyet mondani.” vagy „Nincs.” Ezek a válaszok arra utalnak, hogy a szurkolók egy részében a jövővel kapcsolatban nemcsak bizonytalanság, hanem bizalomhiány is jelen van.
Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a Ferencváros szurkolói továbbra is rendkívül elkötelezettek klubjuk iránt. A hűség nem kérdőjeleződik meg, ugyanakkor a jövővel kapcsolatos várakozásokat óvatosság és bizonytalanság jellemzi. A válaszok alapján sokan egy olyan Ferencvárost szeretnének látni, amely erősebben épít történelmi értékeire, legendáira, az utánpótlásra és a szakmai alapú működésre, miközben közelebb kerül a szurkolói közösséghez.