30.  A fiatal korosztály érdektelensége

Szociológiai-, technológiai-, edukációs-, (…), generációs kérdés is, ami gátolja a Mol Fehérvár FC magyar bajnoki mérkőzéseinek nézőszámemelkedését. Az interjúkon elhangzottakból kiolvasható, hogy ad-hoc jelleggel a klub próbál ezzel foglalkozni, de alacsony sikerrel.

 

29.  A klub általános megítélése a mindennapokban

Az interjúkon a klubról nagyon sok negatív dolog elhangzott el. Ez a szemlélet telepedik rá a közegre, ami terjed a városi közösségre, ezzel megteremtve a fehérvári labdarúgás irányában a logikát, „minek menjek ki, ha ilyen rossz?” Ennek a logikának a megállítása elengedhetetlen feladat, a kíváncsiság és értékteremtés kiépítés komoly eredményeket hozhat a nézőszám tekintetében.

 

28.  Az apátia

A szurkoló rajong, kötődik, magába zár… „egy ember egyszer választ csapatot”. Ezek a szurkolói filozófia alapjai, de annak megélése megannyi dologtól függ. Sikeresség, kor, élethelyzet és számtalan szempont. A Mol Fehérvár FC esetében megannyi ellenállás, kilátástalan véleményalkotás és a szeretett klubjának elvesztése szépen lassan kiöli a kötődést és egyszerű lelki fásultság, érzéketlenség, beletörődés, jó esetben megszokássá, a mérkőzésre járás rutinná devalválódik.

27.  A Videoton

A kutatásban a Videoton név megannyiszor pozitívumként jelenik meg és egy vágyképet vizionál az egység megteremtésében, negatív gondolat nem jelenik meg az interjúkon, épp ezért van a lista ezen végén, pedig az elhangzott történetek alapján igenis komoly felelőssége van a fehérvári labdarúgás jelenének stagnálásában. A kutatásban az interjú alanyok elmondják, a Videoton nem akart fizetni azért a névhasználatért, amiért egyébként a város közössége élt/halt, amiért a mai napig protestál. Tehát egy másik nézőpont szerint kihátrált, eldobta magától a saját szurkolóit. Szurkolói narratíva szerint a 3 tulajdonosból kettő az MTK-t támogatta. Tehát a Videoton hagyta magára – már azt is idevehetjük, amikor már nem fizetett a névhasználatért - a fehérvári labdarúgást annak ellenére, hogy lokális kötődésű prosperáló nagyvállalat, ami tulajdonosi érzelmi kötődés miatt egy budapesti csapatot támogat Fehérvárról, megtagadva minden együttműködést a megoldás érdekében, pedig fehérvári emberek verejtéke a múltból a jelenben tartja életben a céget. A szurkolók egy olyan név iránti vonzalmat melengetnek, harcolnak érte, ami elutasítja annak jelentőségét. Mindezeken túl, a Videoton az, mely a jelenlegi tulajdonost hagyja egy vesztes helyzetben, hiszen teljesen érthető, hogy a csapatnév egy gazdasági érték és annak nem felhasználása megannyi érdeket sért, továbbá nem is használhatja jogalap nélkül, még ha el is engedné a gazdasági nézőpontot. A Videoton helyezi Garancsit egy kényszerpályára, ’beleszivatja’ egy felsővezetői szórakozó álláspontba, hogy kényszerítve legyen egy eleve vesztes szerepre, megoldást találni rá, ami előrevetíthető, közösségi ellenállást fog eredményezni. teljesen jogosnak vehető, hogy ez indulatokat sző benne és akár táptalaja lehet folyamatoknak. Azért is védhetetlen a helyzet, mert ráadásul Magyarországon minden megoldható lenne – ilyen világ épült – politikailag egy platformon áll a tulajdonosi és polgármesteri intézmény, állami megbízások és közbeszerzésen élnek, továbbá közeli kapcsolatban, kötődéssel vannak a miniszterelnökhöz. Még csoda ebből nagyobb háború nem alakult ki - és miután a jelenlegi tulajdonos a szenvedő, minden eszközrendszere meglenne a kiálláshoz - így nagyvonalúsága lehet az egyedüli válasz. Ezt a szurkolóknak is észre kellene venniük és reálisan értékelni a helyzetet, ami segítené a megoldás megtalálását.

26.  A piaci környezet kihasználatlansága

A klub nem folytat megfelelő piac-menedzselést, értékesítő hálózata nincs, Székesfehérvár 100e-, Fejér megye 500e lakosú elsődleges piac, illetve a környező megyék lehetőségével közel 2 millió potenciális fogyasztó. Ezzel való kapcsolattartás, kapcsolatépítés gyakorlatilag nincs.

25.  A világ változik

Közhelynek tűnik, felmentést ad a problémák alól, de mégis megjelenítendő és a kutatásban mindenhol megjelenik valamilyen formában, mindez megoldhatatlan érzet képzésével. A régi időkkel való összehasonlításban az Internet megjelenése, a felgyorsuló napok, megnövekedett terhek a média megerősödése, a közvetítések elérhetősége, a személyre ható tényezők, megváltozott szórakozási szokások, a fiatal generáció érdeklődési különbségei, társadalmi, szociális, gazdasági okok, (…) mind-mind okozhatják a helyzetet. Ugyanakkor hibás lenne e mögé bújni, hiszen a sport a XXI. században egy innovatív ágazat és nem irreális célok megvalósítása van kitűzve, hanem egy szurkolóbarát, nézőszám átlag növekedést hozó folyamatok beindításával egy minimum 500.000 fős lokálpatrióta piacból átlagos és stabil alapok megteremtése elvárható lenne.

24.  A televíziós közvetítések

Ez a téma egy nem egyértelmű felelősség a szurkolók körében. Helyesnek és fontosnak tartják a közvetítéseket, mert eljut széles környezethez, megnézhető távolabbi versenytárs, a sportág szeretet érzése és az a gondolat is, hogy a televíziós közvetítés a reklámja a meccslátogatásnak. Ezek mellett megannyi negatív gondolat is megjelenik, mint az érdektelen csapatok jelenléte a bajnokságban, a közvetítések miatti alkalmazkodás, a követhetetlen meccsidőpontok, érdektelen meccsek, a szezonálisan érthetetlen kezdések, a kényelmi szempontok miatti meccslátogatástól való távolmaradás, a távolmaradás miatt az élmény csökkenése. Ugyanakkor inkább károsnak tartják a lokális nézőszámra a televíziós közvetítéseket, de jelentős válaszadó semlegesnek, hatás nélkülinek gondolja. Több válaszadó a reformját javasolná a közvetítéseknek, riportereket elfogadhatatlannak, a meccset ezáltal élvezhetetlennek tartják, kevesebb szakértés és érdekes, hogy nagyobb részt a csökkentett közvetítés mellett foglalnak állást, de egyből ellenvéleményt is megfogalmaznak, mint a csapatok bevételi forrás szükségességét, a csökkentett mérkőzés esetén a mérkőzéskiválasztások nehézségét, az állandó Fradi képernyőn létét és a kis csapatok elzárását. Időszerű lehet egy belső kreatív átbeszélés, annak érdekében, hogy egy minél élvezhetőbb irányba elinduljon a közvetítés fejlődése, kialakuljon a több érdek integrációja, mindezt annak ismeretében, hogy a nézőszámnövelés sportági elvárása is teret kapjon, közben a televíziós jogdíjak teljesítésének jogi háttere marad.

23.  Szurkolói széthúzás

A következő ponthoz (17) kapcsolódóan a megannyi csapat kimondatlanul is versenyben áll egymással, minden csapatnak saját szurkolói közege épült ki, akik azáltal, hogy otthonuknak tekintik saját csapatukat, idejük, energiájuk és forrásaik elhasználása az adott csapatra fordítódnak. Minden csapat/brand sajátos arculattal bír, melynek eredménye a szurkolók megosztottsága, adott csapathoz való tömörülései. Minden csapatnál a saját érdek a fontos, a saját szurkolóknál szintúgy, ami feszültséget teremt és kirekesztést. Természetesen vannak átmenetek, de a korlátok miatt nagyon vékony a válaszfal. Az előre lépéshez szükséges a belső kohézió, egymás felé való nyitás mellett a megbékélés, közös elvek újragondolása és szintúgy a kluboknak egyfajta kiegyezés, közös kiállás, hogy a távolságok csökkenthetőek lehessenek, ezáltal is növelve a kiegyensúlyozott mérkőzésre járás élményét.

22.  Az MLSZ (Magyar Labdarúgó Szövetség)

A disszertáció témája a fogyasztói magatartás, lojalitás, szurkolói motiváció, minden kérdés ezek körül mozog. de szerettem volna teljeskörű vizsgálatot és utólagosan – bár mint jelzem nem a disszertáció iránya – az MLSZ tevékenységéről, annak megítéléséről is szerettem volna válaszokat kapni, és kerestem esetleges kapcsolatokat a problémával, ezért is tettem bele a kérdéssorba a szövetségi vonalat. A megkérdezett szurkolói vélemények elsődleges válaszai szerint nem látnak bele, elismerik a válogatott melletti fejlődést, illetve nem tartják helytelennek az MLSZ lelátói rendre törekvő munkáját. Ha azonban belekérdezések történnek eljutunk szinte minden esetben arra pontra, hogy az MLSZ nem szurkolóbarát politikája a magyar bajnoki mérkőzéseken káros, megalázó a szurkolóra nézve, elzárkózó és felülről lenéző. Szóba kerülnek példák széles választékai, a televíziós közvetítések miatti időpont anomáliák, a szurkolók bűnözőkként való kezelése, a színházi előadásra való törekvés akarata, az érthetetlen büntetések, amitől a szurkolónak elmegy a kedve a mérkőzésre való járástól, a pirotechnika már törvényszerinti (azaz politikai) tiltása, az indokolatlan és látható rendőri jelenlét, az elvetélt szurkolói kártya, az évente változó fiatal, idegenlégiós szabályok, a magyar bajnokság látókörön kívülisége, a használt kampányok elavultsága („A gyűlölet nem pálya” – a filmben szereplő gyerekek rég felnőttek), a NER jelenléte elleni védelem hiánya, olyan cégek vagy csapatok beengedése a rendszerbe, akiknek jelenléte hasztalan a célok tekintetében, (…), a VAR használata – és ezek így összességében már igenis tényezők egy nézőszám megítélésénél.

 

21.  A városi brand rendezetlensége

A jelenben a szurkolói elköteleződés és lojalitás legerősebb ereje a lokálpatriotizmus. Ez az, ami Székesfehérvár csapatai felé viszi az adott szurkoló/fogyasztó érdeklődédét. Ennek megerősítésére példaként megemlíthető egy másik város csapatával szembeni elzárkózás vagy lokális piaci lehetőség felé való fordulás. Ugyanakkor – kicsit túlzóan modellezve – egy fehérvári csapat sárga-fekete színválasztása szembe megy a városi színekkel, és ha a névben meg is jelenik a város, az elfogadása nem hozza azt az elvárt szintet. A városban – kicsit közelítve fehér-kék és piros-kék színek jelennek a csapatoknál, ami ugyancsak egy megosztottsági okozat, kifejezés, de egyben a megnevezett legnagyobb érték (a lokálpatriotizmus) nem hozza az elvárásokat. Az adott közegében igen, saját relikviák tekintetében igen, de a nagy esernyő gondolkozás tekintetében nem. Persze eszünkbe juthat az újpesti címer mizéria, benne pereskedésekkel és elhatárolódásokkal, de Székesfehérvár esetében egészen egyszerű sportmarketing gondolkozással növelhető lehetne a városi márkaérték és lokálpatriotizmus. Nem megosztottságot, hanem egységet teremtve. Piros-fehér-kék. #varosmarketing, #rebranding, #ujkommunikáció

20.  Érthetetlen döntések

A Mol Fehérvár FC mindent megtesz az önfejű, magyarázat nélküli döntéseivel a saját nézőszám csökkentésért. Egymás után születnek a stabilitást megingató, megosztó és szurkolói szemmel értelmezhetetlen döntések. Átigazolások, edzői kinevezések (Márton, Szabics), eredmények utáni vezetőedző-váltás (Carillo, Nikolic, Sousa), érthetetlen igazolások és elküldések (Nikolics, Lazović). Ezek nem szurkoló-barát, közösségépítő döntések, melyek nem csak a döntések, de annak kommunikációs kifutás-kezelése miatt is elfogadhatatlan a klub részéről, mert közben a szurkolói jelenlét egy sportgazdasági világban elvárt, annak érdekében szakmák, szakemberek dolgoznak, miközben a klub jelenlegi folyamatai a szurkolókat nem értékelik, feleslegesnek és pénzkidobásnak tekinti, saját elvei szerinti újraszervezésén dolgozik, mindezt úgy, hogy a városban visszamenőlegesen a szurkolók magukban hordozzák a múltat.

19.  Az NBI csapatai

A mérkőzés látogatottság kiemelten kezelendő okai közt található az ellenfél személye. 2013-ban az MLSZ - jelenlegi vezetésének - leadtam egy anyagot a magyar labdarúgás fejlesztéséhez „A fehér (tiszta lap ereje, Mottó: „Tiszta vizet a pohárba” – Dr. Csányi Sándor az MLSZ elnöke 2013. október 16. Stratégiai fejlesztési vitaanyag és javaslatok a magyar labdarúgás újjáépítéséhez, működéséhez). Ez az időszak még a stadionrekonstrukciós folyamatok előtt volt, azzal a céllal írtam meg, hogy segítsek egy előre gondolkodást felállítani. Az egyik megfontolásra javasolt terület a gazdasági-, társadalmi-, és szociális piacelemzés az egész országra vetítve, melyben a tradíciók az elemzésben komoly értéket kaptak volna. A cél, hogy területileg kiválasztásra kerüljenek azok a csapatok/brandek, melyek újra építésével egy adott közösség kellő potenciállal bírjon, hogy megteremtse a csapat/sportvállalkozás fenttartását, üzemeltetést és fejlődését. A javasolt piacelemzéssel megnevezhető lehetett volna azon csapatok köre, mely kellő érdeklődés és gazdasági háttér biztosítását tudja adni, amihez a stadionépítés megindítható legyen, beleértve a tervezési előkészület szempontokat, mint a stadion méret vagy a működési költséget vállalhatósága, esetleg a fenttarthatóság. Mindez 2-3 szintre, így strukturálva a bajnokság osztályait. Az anyag része volt egy Központi Marketing Iroda felállítása, mely irányította/felügyelte/képezte/támogatta volna a lokális marketing ügyintézést. Ezen esetben mára a magyar bajnokság teltházas mérkőzéseken, erős brandek versengésével üzemelne, lenne valós piaci bevétele csapatoknak és egy hangulati értékkel bíró versenyszellem mellett egy közös célért való együtt gondolkozás. Ez közel 10 éve volt, a jelenben és az eltelt időszakban random stadionépítések, erőszakos csapatteremtések és fenttartások összességében eredményezik a magyar bajnokság nézői eltávolodását. A magyar bajnokság jelenében évek óta gyenge márkák és alacsony támogatottságot képviselő csapatainak versengése, nem nézőcsalogató, nincsenek tradíciók, piaci érdeklődés, az alacsony marketing munka miatt nincs közösségépítés, közönségek nem termelnek ki saját ultra csoportokat, a csapatok jelenléte hangulattalan, ami kihat a nézőszámra. A Mol Fehérvár esetében – ami hazai szinten egy kiemelt tradíciókkal rendelkező klub – előre tudható -, hogy a Fradi, az UTE és a Honvéd ellen mindig prognosztizálható a magasabb nézőszám, de ez a realitás mivel a vendég csapatoknak saját hívei is vannak. A többinél azonban állandóság tudható és változás a jelenlegi folyamatok stabilizációjával nem változtatható.

 

18.  MOL Aréna Sóstó

A jelenlegi aréna nagy hátránnyal indul, mert a fehérvári drukkerek évtizedeken át szívükbe zárták a korábbi stadiont, megannyi gyerekkori élménnyel, kitörölhetetlen pillanatokkal. Az aréna hosszabb ideig épült, mint várták, egy évig a lezárást kezdődően bezárva állt, belekényszerítették a szurkolókat a rivális csapat létesítményébe, majd, amikor elkészült technikai gondok lettek, a nemzetközi mérkőzésre nem volt alkalmas, budapesti albérletet eredményezett. Az új stadiont elfogadják, modernnek és szépnek gondolják, a környezethez illeszkedőnek, mégis megannyi negatívumot említenek meg, a steril szó általános, építészetileg jellegtelen, sok hibát megneveznek, nem találják a régi szeretett létesítményhez a kapcsolódást, a büfé jelenlétét minősíthetetlennek tartják, a lezárt szektorokat, a hazai szektorok körbejárhatatlanságát, a ridegséget, szürkeséget, a beengedés nehézségeit, a külső vendéglátás idegenségét. Méretét tekintve kicsit túlzónak érzik, de a kutatásban elhangzó kérdés („Ön szerint a megye/a város lakossága meg tudná tölteni a stadiont?”) általánosan igen válasz született, tehát csak a klubon belüli munka a gátja a nézőszám emelkedésnek. Engedményekkel, kreatív újragondolással, némi invesztícióval, szurkolói véleményalkotás meghallgatásával az idő haladásával, jó csapattal, eredményességgel az élmény és elfogadottság nőhet.

17.  Fehérvár-sportváros

Azt mindenki elismeri, hogy a város fantasztikus energiát áldoz a városi professzionális minőségi sportéletre, a nemzetközi kupában szereplő Mol Fehérvár a labdarúgás, az ICEHL bajnokságban szereplő, új csarnok építését elérő/kiérdemlő Hydro Fehérvár AV19 a jégkorong, az Alba Fehérvár ötszörös magyar bajnok, négyszeres kupagyőztes, egyszeres Közép-európai Kosárlabda Liga győztes a kosárlabda, az Alba Fehérvár KC a női kézilabda mellett idén magyar bajnok lett a Fehérvár Enthroners amerikaifutball-csapat is. Ezek a fantasztikus csapatok nem csak a legjobb időpontért szállnak harcba egymással szemben, hanem megosztják a nézőket, akik sem időben, sem anyagilag, sem logisztikailag nem tudnak megfelelni a csapatok elvárásainak. Elvárásként megfogalmazódott a szurkolói kérés, hogy a város segítségével próbáljanak meg kitérni egymás eseményei elől, példának felhozva a 2022 tavaszi Mol Fehérvár – Ferencvárosi TC labdarúgó bajnoki mérkőzést, ahol egy időben kezdődött a ICEHL döntőjének mérkőzésével. Ez természetesen egy hasznos felvetés, de figyelmen kívül hagyja a döntési jog hiányát, hisz a TV közvetítési hatalom, a szövetség központi érdektelenségével nem számol. Persze helyzeteket javíthat egy egyeztetés, ennek a város politikai kiállása, érdekképviseletek egy asztalhoz való ültetése, problémafelvetés sokat segíthet, továbbá a hazai és idegenbeli mérkőzések összehangolása, a kisebb csapatok rugalmassága, de leginkább – amiről nem beszélnek – a saját közösség bővítése lenne a feladat, a piac minél szélesebb kiaknázása, minőségteremtés és közösségi kapcsolatok építése a gazdasági szférától, civilszervezeteken és egyéni fogyasztókon át.

16.  Az innováció korlátok

A klub nem, vagy csak alig követi az innovatív technológiai lehetőséget., ami figyelmet adna.

15.  A lokálpatrióta érzés hiánya

A klub iránt azon szurkolói közeg érdeklődik, mely kötődik a környezetéhez, annak lokális közösségét magára értéknek tekinti. Ugyanakkor ennek az érzésnek folyamatos gyengülése hatással van a nézőszámra, a lokálpatrióta érzés elmélyülésére. A város nagyvállalatai, intézményeinek távolmaradása, kapcsolatnélkülisége, a gazdasági és lokális influencer közösség érdektelensége mellett a csapat szociális érzéketlensége és társadalmi szerepvállalása gyakorlatilag elenyésző. Ez a folyamatrendszer erkölcsi érzéketlenség és elhatárolódást épít, ami nem segíti a szurkolói érdeklődés megemelkedését.

14.  A tradíció elvesztése

A jelenlegi éra megérkeztével egy újra strukturált klub épült, ami a kezdeti biztató folyamatok után folyamatosan veszíti, el akarja veszíteni a klub tradíciójához való kapcsolatot. Nem csak a brand-értékeket, de a kötődés mellett az aréna jellege, vagy a játékstílus, legendák kezelése és a munkatársak kiválasztása is megannyiszor előkerült a kutatásban. Pedig ez a klub életének egyik legnagyobb értéke és kommunikációs eszköze.

13.  Közösségi élmény hiánya

A szurkolói interjúkon a mérkőzésre járás 1-3 indoka a közösségi érzés átélése, a szurkolók mikrokörnyezete általánosan nem változik, mérkőzésre való járási szokásuk saját ismerőseik közt történik. A szurkolóknak egymással nem igen van kapcsolatuk, ha csak az RBD közösségét nem jelentjük annak, ami viszont önszerveződő a klubnak nincs ehhez köze. Fontos kiemelni azt a történetet, amikor egy 19 éves szurkoló elmondása szerint a korosztályának nincsenek jelenlevői, ezért idegennek érzi magát, pedig rajong a sportágért és a csapatot is magáénak érzi.

12.  Búcsú – a tisztelet hiánya

A klubbal és vezetőivel szembeni ellenérzés és a saját klub értékeinek elherdálása a tiszteletlenség kifejezése a klub részéről, ami egyfajta pökhendiség, nagyképűség. Az elmondások szerint a klub mindig ilyen volt, hisz a Mezey-féle első bajnokcsapat győzelme után az edző méltatlanul távozott, de elmondható a többi sikeredzőről (Carillo, Nikolic) és ebbe a körbe tartozik Sousa menesztése is. Áttérve a játékosokra, ikonok távoztak méltatlanul, még akkor is, ha Vinicius, vagy Juhász elbúcsúztatása méltónak lett minősítve. Ugyanakkor Kovács ’kiskokó’, de leginkább Nikolic Nemanja klubikon kétszeres magyar bajnok, klub gólrekorder, magyar lengyel és amerikai bajnokság gólkirálya, év labdarúgója távozása a klubtól a szurkolóknak mélyütés, érthetetlen annak stílusa, formája és a szurkolói környezet felé való kommunikálása, ami a családiasság, az érték, a tisztelet, az összetartozás fogalmait gyengítik.

11.  Politika

Mindenki abban egyetért, hogy a politika mélyen benne van a magyar sportban, elmondás szerint nem létezne magyar labdarúgás a politikai jelenlét nélkül és azt pozitívumként élik meg, hogy a jelenben nincs érezhető kapcsolat, elvárás, politikai populizmus vagy igény a magamutogatásra. Városi legendaként emlegetik, magyarázzák Orbán Viktor székesfehérvári kötődést éppúgy, mint a Puskás Akadémia kinevelését negatív fennhanggal. Ugyanakkor felmentésként feljön a Ferencváros kiemelt politikai támogatottsága, a megtisztulás vágya, mint elképzelés és ha már Ferencváros, a szurkolók elítélik a Fradi ilyen szintű alternatív és agresszív politikai támogatását, mely kihat a klub védelmében és érdekében gondolt szurkolói törekvéseire és aránytalanul befolyásolja a magyar bajnoki verseny tisztaságát. A szurkolók szívesen látnak egy kisebb költségvetésű, de szerethetőbb alapokra épülő klubot.

10.  Az élmény hiánya

A klub a mérkőzés-élmény megteremtésére és a gyerekek szórakoztatására kitalál programokat, amit egyrészről fontosnak neveznek, másrészről érdektelennek és pusztán dokumentációnak gondolják. Kiemelik a Stopli nevű kabalafigura jelenlétét, de ezzel szemben a büfét szolgáltatását kinevetik, egymás után jönnek a negatív történetek, elfogyott szendvicsek tényét, a sorban állásokat, a bezárt büféket, a söröshordók cseréjét a szünetben, a fiatal kiszolgálók mélázásait, a nem sorra-kerüléseket… a felnőtt programok hiányát, az utánpótlásból felkerülők nélkülözését, a zenei betétek minőségét és a hangulat hiányát. A szurkolói mérkőzésre járási szokások megismerése azt mutatja, hogy 20-30 perccel a mérkőzés előtt érkeznek a stadionhoz, ez az idő egy sportgazdasági szempontok szerinti vizsgálat szerint kevés, növelni kell a hasznos idő eltöltését, újra gondolni a mérkőzésprogram struktúrát, hogy elkerülhető legyenek a beléptetési anomáliák, növelhető egyen a fogyasztási akarat, az élmény fokozódjon és a hangulat megteremtődjön. Ez egy jelenben hibás és kihasználatlan lehetőség, amivel nem kellően törődik a klub, nem kellően méri fel annak fontosságát.

9.  Az ügyvezető

Megítélésének jellemzése azzal mutatható ki, hogy semmilyen jelentőséget nem tulajdonítanak létezésének, jelenlétét és pozícióját a tulajdonoshoz kötődő baráti kapcsolatával magyarázzák, de az egyik olyan személy, aki a jelen felsorolás – későbbi – 3. pontjára teljesen ráilleszthető. Személye annyira súlytalan, hangtalan, hogy a pozíciójához tartozó feladatokat nem lehet megoldania, megoldások esetén csak a hierarchia szerint felfelé nézhet, azt csak azon a szinten tudhatják, hogy ez az ügyvitel a fehérvári labdarúgásnak mennyire az érdeke, haszna és ez megfelelő-e, elegendő-e annak minőségi ügyvezetéséhez, felemeléséhez.

8.  A sportigazgató

A szurkolók kiemelt örömmel fogadták Kovács Zoltán korábbi sportigazgató távozását és azt a tényt, hogy Sallói István korábbi klubikon lett a sportigazgató, aki az első székfoglaló interjújában elnyerte a szurkolók szimpátiáját, szavai rendkívül nyitottan lettek befogadva. A szurkolók lelkesen és boldogan fogadták, de az idővel a lelkesedés enyhült, majd elmúlt és mára már a távozását, képességeit, felelősségét, tehetetlenségét is felvetik. Játékospolitika, edzőkérdés, a scout-csapat fejlesztése, az utánpótlás minősége és a struktúra hiányát nevezik meg. Egyértelmű okot nem találnak, de azt, ahogy kommunikál a klub – azaz sehogy – nem képesek megérteni az okokat és magukban kezdenek magyarázatokat gyártani, terjeszteni, A ’politika rászólt’, ’őt is bedarálták’, és ebből jönnek a negatív építmények, kifutások, saját személyiségének értéke rombolódik. A szurkolót ismét letargiába taszítja a közhangulat, mely kihatással van nézőszámra, a klub megítélésre.

7.  A város

A szurkolók mindahányan erős érzelmi kötődéssel vannak a város iránt, elismerik Cser-Palkovics András polgármester szerepét, személyét elfogadják, kiváló vezetőnek gondolják és sportszerető, szigorú, de következetes embernek tartják, aki minden sportágat a jelenlétével, figyelmével támogat. És mégis van egy ’de’. A sok kiemelt sportág, a minden sportág felé való egy szelet megadása, az urbánus legenda, miszerint Garancsival nem felhőtlen a viszony, a labdarúgás problémái felett szemet hunyó, nem kiálló szerepvállalása, a város nem beavatkozása, figyelmeztetése vagy hatalmi pozíciójának fel nem használása, más sportágak melletti nagyobb jelenlét bizonytalanná teszi a szurkolókat, növeli a beletörődést a folyamatok megváltoztathatatlansága irányában. A város felelőssége a csapatok közti óvatos lépdelés, a közös megfelelés kényszere, a saját erőforrásainak nem kellő felmérése, fejlesztése, a sportágak érdekében való (esetünkben a labdarúgás) részre bocsájtás, saját közösségi kommunikációjának középszerűsége, a városmarketing integrálása a sportági feladatokkal, a közösségi élmény megteremtése turisztikai bővítésekkel, a jegyértékesítés és merchandise értékesítés támogatása és megannyi lehetőség előkészítése és fejlesztése.

6.  A MOL

Alapvetően a globális nemzetgazdasági vállalat szerepvállalása egy izgalmakkal teli várakozást hozott. Megosztó volt a családi, lokálpatrióta világba való belépése egy ekkora vállalatnak, de az elhangzott tervek, víziók, ígéretek előzetes bizalmat indukáltak a szurkolókból. Ugyanakkor az idő nem igazolta az elhangzottakat, vagy ha a Mol teljesített is volna, ez eredményességben, csapatértékben nem látszott, ami lehet a klub hibája, viszont a Mol nem kérte ezt számon, így megtestesítője/csendestársa lett egy bebetonozott rendszernek, amivel lokálisan a szurkolók eleve szemben állnak. Budapesti irányítás alatt, felülről letekintő, lekezelő és elzárkozó jelenléte mellett letaroló állásponttal minden értéket dominál a stadion névtől, a mezreklámig, de ami a legmeghatározóbb, hogy piaci erejét ki/felhasználva szerepet vállalt a szurkolókat érzelmileg érintő névhasználat elidegenítésében is. Itt persze felmerülnek narratívák, a klub volt kitárulkozó és felelőtlen, vagy a Mol akart mindent, de a lényeg tekintetében mindegy, még úgy is, ha akár jót akart, akár kellett ez neki vagy nem. A szurkolói vélemény egy mezreklámig ment volna el a létesítmény névhasználattal, megjelenítésekkel, ez a megítélés szerint is elég lett volna, hivatkozással utalnak más nemzetközi labdarúgócsapatokra, ahol sehol nem jelennek meg névben, nem is lehetséges ennek felvetése sem. A Mol hiába gondolja, ezáltal nagyobb értéket szerzett, a megítélése – ami ugye a szponzoráció egyik értelme – jelentősen csökkent. Mindenképp egy egyeztetés, újragondolás segítené a közös hang megtalálását, mert ez öngól.

5.  A név

A Székesfehérvár korábban ezer szálon kötődött a Videoton márkanévhez, mindenki családjában található volt valaki, aki ott dolgozott vagy valamilyen kapcsolatban volt a gyárral. A régió és a város imádta a labdarúgást, sportolóit mindenki szerette, a korszak kiemelt szórakozási lehetősége volt a mérkőzésre járás, teljesen elfogadott volt a Videoton név a csapat mellett. Generációk nőttek fel, hiszen az akkori szülők nagyszülők vitték ki unokáikat és gyermekeiket a meccsekre, ezzel megteremtve a jelenlegi felnőtt szurkolói közeg kezdeti kötődését. Ehhez hozzájön egy 1985-ös UEFA-kupa sikerszéria, fantasztikus eredmények, mérkőzések, gólok meghozták egy ország figyelmét, az akkori televíziós lehetőségek korlátjai, illetve az akkori közvetítések adta lehetőségek és a televíziózás újdonságának varázsa, a társadalmi érdeklődést fokozta, ami a név ismertségét szélesítette. Ez egy elfogadott, szeretett és csodált időszak volt, amihez a lokálpatrióta gondolkodás kapcsolódott. Majd az azt követően egy sikertelenség, szerencselovagok inkább kihasználták a város labdarúgását, megannyi névváltás kapcsolódik az időszakhoz. A közösség viszont fejben ragaszkodott a Videotonhoz, mint szép emlékű asszociációhoz. Sajnos az emberi élet rendje az elhalálozás, ami – esetünk következménye – egy nagyfokú szurkolói bázis elvesztése, felnőtt egy olyan korosztály, ami már a sikertelenebb időszakon nevelkedett, a világ változásával megannyi érdeklődési fókusz kialakult, a figyelem elment a labdarúgásról, továbbá a globalizáció, az országhatárok szabadabb átléphetősége, Budapest, mint munkaerőközpont, illetve a megnövekedett ’betelepülő’ munkavállaló közönye a névhez való érzést egyre gyengítette. Miután a politikai változás változást hozott a labdarúgás területén, új tulajdonos került a klub élére, nem érzelmi, hanem nagyvállalati gondolkodásmód bevezetésével, a gazdasági nézőpont vette kezdetét és mivel ez hozta a tulajdonos politikai/gazdasági kapcsolatait, így egy nagyipari/nagypolitikai/nemzetgazdasági jelentőségű vállalkozás a klub mellé állítása és annak kiszolgálási igénye miatt egy előre nem átgondolt és felülről meghozott hierarchikus döntéssel próbálta a tervet meghozni, kiszolgálni a politikai és gazdasági kapcsolatának érdekeit. Itt azonban szembetalálkozott az elképzelés a szurkolói érzelmek és elfelejtett emlékek erejével. Mind a fentről meghozott döntés, mind az egyéb klub körüli frusztráció integrálódott az új névben, egységbe terelte az addig érdektelen lakosságot, így kialakítva egy frontvonalat klub és a szurkolók között. Hiába voltak sikerek, valami eltört a kapcsolatban és ettől kezdve a tulajdonosi személyiség hullámzó hangulat szerint újabb és újabb frontok nyitódtak mindez úgy, hogy a nemzetközi szereplés miatt az új név eleve nem lehetett elfogadott, így egy rövid időn belül ismételten változtatásra kényszerült a klub, ráadásul egy klub nézőpontból vicceskedő név, még inkább dühöt és elhatárolódást váltott ki a szurkolói, társadalmi közösségtől. Ennek következménye a szurkolói bojkott, annak széles érdeklődő ’topic’, headliner’ kialakulása egyre mélyítette az ellenállást. Közben azon szurkolók, akik nem voltak hajlandóak elfogadni ezt a helyzetet, a szemükben ezáltal elfogadhatatlanná vált tulajdonost, más csapatokhoz pártoltak, érdeklődésük, kötődésük gyengült, el is vesztek a klub környezetéből. A klub aztán próbált más hangnemet keresni, immáron szurkolói dallamokat játszani, ennek következménye egy harmadik névváltoztatás pár év alatt. Sportmarketing ismeretekkel ez egy újabb elhibázott lépés volt, viszont érdekes, egy ennyire elmérgesedett helyzet ellenére, illetve a már megfogalmazott betelepülők, az elveszített szurkolói tömeg és a fiatal szurkolók Videotonhoz nem való kötődése, továbbá a gazdasági gondolkodás, a nemzetközi trendek egyfajta csendes kompromisszumot hoztak az új név és márkahasználattal. A helyzet közel sem rendezett, de egy normalitásnak elmondható. Ugyanakkor a jelenben a klub körüli frusztráció egy hatalmas arculati válságot épített, aminek következménye rengeteg szurkoló elvesztése, elpártolása.

Ez a helyzet egy akut probléma, kötelező elvégzendő feladat, mert a sportéletben a márka érték, elkülönít és értéket teremt, közösséget épít és elveket fogalmaz meg, de a kutatás, az interjúk megmutatták, hogy – még egyszer kijelentem komoly gond -, de nem annyira kardinális kérdés, hogy a sorrendi listában feljebb kerüljön. Sajnos vannak még ennél is nagyobb gondok.

4.  A stratégia hiánya

Lehet arra hivatkozni, vagy akár lehet mondani, hogy van a klubnak stratégiája, de az elmúlt évek történései nem ezt mutatják. Ad-hoc döntések, korábbi nyilatkozatokkal ellentétes irányok, érthetetlen helyzetek, ki nem beszélt frusztráció, problémás játékospolitika, haszonleső játékosok, értelmezhetetlen kinevezések, klubszerkezeti hibák, nem azt a flow-t mutatják, hogy ’innen’ eljutott a klub ’ide’ és innen tovább erre megy, mit kell tennie, mit kell elvégezni feladatokat, ez mibe kerül és mire van szükség? Látszatra egy összevisszaság látszik elveszített ikonokkal, sikertelen szakmai munkával, elveszített arculattal, visszaesett nézőszámmal, értéktelen játékosokkal, nem sikerült igazolásokkal, gyenge kerettel, sportigazgató váltással, megfeneklett klubkommunikációval, elidegenedett szurkolókkal. Mindezeken felül a klub szerkezet horizontális működése is kérdéseket vet fel. Mindez kihat a nézőszám és a csapat megítéléseire. 2010-ben írtam egy anyagot, melyet felhasználva 2013-ban kibővítettem („Stratégiai fejlesztési előrejelzés és javaslatok a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó szakosztályának működéséhez.”) Ebben az időszakban a klub még angol tulajdonban volt, a jelenlegi elnök pedig elnökségi tag volt. Előre gondolkozva 2010 és 2020 között megterveztem 4 szakaszra („1. A rendezés 2010 – 2014, 2. A fejlődés, 2013 – 2015, 3. A sikerek 2015 – 2017, 4. A hanyatlás 2017 – 2019) a sportág útirányát. Az idő gondolataimat igazolta. Ez a jellegű gondolkodás hiányzik a fehérvári labdarúgásból.

3.  A kötődés hiánya

Minden interjúban előjött, hogy az egyik legfontosabb hiba, a ’mi és ők’, a ’város és a klub’. A tulajdonosi szemlélet a szurkolói szemszögből egy ’Budapestről irányított, budapestiekkel teletűzdelt nagyvállalat, akik belépve Fehérvárra tisztelettelen módon a maguk közegében végzik a munkájukat, addig, míg pénzüket kapják. Érzelem és kötődés nélküli helyzetet eredményez, ami kihat a klub elfogadottságára. Miközben számomra bizonyossá vált - aki elolvassa a leiratokat megérti -, hogy a szurkolói oldalon iszonyatos nagy erő, kiemelt szellemi tőke és kapcsolati potenciál van, ami a jelen helyzetet nem csak azért tudná javítani, mert a szív és a hagyomány teret nyerne, vagy mert tompítana éles helyzeteket, hanem azért is, sokkal magasabb szintű az interjúkon megismert tudás, mint a jelenben klubon belül felhasznált zsoldos gondolkodásé. Elhangzottak narratívák a 11 órás munkakezdésekről, a Budapestről való ingázásokról, a helyieknek olyan munkakörülmények megteremtéséről, ami egyfajta gyarmatosítói hozzáállás, egy magasabb ’fajú’ hierarchia kialakítása klubszinten a fehérváriakkal szemben, a mostani helyzetben már tényként kezelt helyzet, miszerint már középvezetői szinten sincs fehérvári alkalmazott a klubban, számos szurkolói vagy egyén megkeresések, melyek iszonyú értéket adnának a klubnak, innovatív és gazdasági értéket jelentenek, el sem jutnak olyan szintig, hogy visszahívást eredményezzen, nemhogy átgondolást, kipróbálást, megvalósítást, fejlesztést és számos egyéb sérelem idegenné teszi a szurkoló számára a klubot. Mindezeken túl, de már áttérve a csapatra, elhangzott a kritika a Budapestről ingázó játékosokról, a Budapesten csapatbuszra felszálló sportolókról, a kötődés nélküli idegenlégiósok klikkesedéséről, az utánpótlásban nem vagy alig szerepelnek helyi fiatalok, illetve ezzel szemben, Nikolics, Nego, Stopira elérhetőségéről vagy közvetlenségéről a városban, és az az igény, hogy fokozódjon a csapat városi kötődése.

2.  Kommunikáció/marketing

(Elöljáróban mindenképp szeretnék egy kitérőt tenni és ebben a részben személyes vonulatot is bevinni. Várkonyi Ádám velem szemben korrekt volt és a Doktori Iskolai felvételimhez egy támogatói nyilatkozatot kiadott, amit csatoltam a felvételim mellé. Nem volt elvárás a felvételinél és nem e miatt vettek fel – hiszen kutatási tervet kellett csatolnom, egyéni felvételi volt, ahol nem merült fel a nyilatkozat. Pályáztam pályázatokra, ahol ezt a nyilatkozatot is becsatoltam, de ezeken nem nyertem, egyik az életkor limit, másikon az elfogyott költségvetési forrás miatt. Egyszer kértem és kaptam 3 jegyet az egyik mérkőzésre, illetve egy oktatói csoportot vendégül látott egy stadiontúra szakmai bemutatásával. A kutatásom állásáról az elmúlt egy évben 2-3 alkalommal tájékoztattam, volt személyes találkozónk is, melyek barátságosak voltak, de távolságtartóak, egyfajta figyelem és kézben tartom a folyamatokat típusúak, de – bár elhangzott, hogy ha tud segít – egyrészről nem vettem igénybe (pl. a városi kapcsolatait), hiszen magam építem ki, másrészről egyszer kértem az interjú alany keresés meghirdetését a klub Facebook oldalán, ami nem valósult meg, igaz ennek a kérés elhangzásának másnapján már nem is akartam, hiszen egy valós kutatásnál a helyes az önálló út felépítése – egyébként, ami meg is történt. Ezt megelőzően – azaz a felvételi pontja előtt – 2 évvel korábban megkerestem a nézőszám növelésének javításának gondolatával, hisz egy MLSZ elnöki szinten is támogatott, a fehérvári labdarúgásra tökéletesen megvalósítható kidolgozott projektem volt, de érdektelenséget tapasztaltam, így elengedtem. Ezt szerettem volna megosztani a korrekt értelmezhetőség miatt.)

A képzeletbeli 2. hely helyett a toplista élén is lehetne. Mindenki kivétel nélkül és egyben említi a problémát, kiemelve, hogy lokálisan a legnagyobb gond a szurkolókkal való kapcsolattalan klubmagatartás, a semmitmondó kommunikációs panelek, miközben sunyító magatartás és arrogancia van a lényegi információk körül. Beszélnek narratívákat sértettségről, becsapásról, inkorrektségről, ötlet-lenyúlásról, és alkalmatlanságról. Minderre példák sokaságát felhozva és ezeken a területeken, ha végig vehető a jelen lista sorrendisége, azok megoldása valóban szakmai alapon a kommunikációs területhez tartozik. Ha nem a magyarázatokat nézzük, vagy az elvégzett munkát, hanem a jelen tényeit, valóban érthető az elégedetlenség. A kérdőívben megjelenik számtalanszor a probléma felvetése. Vannak eleve a problémát kutató kérdések, ami kifejezetten a marketing/kommunikáció területhez kapcsolódnak, mint eseményszervezés, közösségi kapcsolat, játékos arculati érték, nézőszám, klubarculat, márka, csapat identifikáció stb., de a kérdőív feltett direkt kérdések esetén („Mit tenne másképp, ha az Mol-Fehérvár FC-ben dolgozna?”, „Mi a legjobb az Mol-Fehérvár FC-ben, mi a legrosszabb benne? Mi az, amit folytatni kellene mi az, amit abba kellene hagyni?”, „Ha egy valakinek üzenhetne a Klubban, kinek és mit üzenne?”) nagy számban azon kérdésekre is egy személy és a felügyelete alá tartozó feladatok hibái, gyengeségei és hiányosságai kerülnek elő, ahol lehetne más válaszokat is adni. A korrekt megjegyzés, a kérdéssor a disszertáció alaptémája miatt a marketing, így magyarázható lenne ezzel is a megannyi megjelenés, azonban ez hiba lenne, mivel a kérdőívet nem csak a disszertáció elvárásai szerint lett összeállítva. A valóság, hogy a szurkoló-klub negatív kapcsolat egyik okozója, a bizalom elveszett, a feladatokat erőteljesebben lehetne elvégezni. Itt még egy felvetésnek helye van, hiszen elképzelhető, hogy tulajdonosi elvárás (elég abszurd lenne) a visszafogott kommunikációs munkavégzés és ennek az elvárásnak tökéletesen megfelel egy munkavállaló. Ha eltekintünk a kutatástól és a szurkolói fórumokon vizsgálódunk azonnal látszik a probléma. Ezért is van a 2. helyen. Ha pusztán szurkolói nézőpontot nézzük, kimondható, a kapcsolat elfáradt és megjavíthatatlan, miközben a Köln elleni marketingtevékenység látványos, dinamikus, elismerésre méltó és sokrétű volt.

1.  A tulajdonos

Nagyon nehéz megnevezni egy olyan személyt felelősként, aki egy képzelt kutatási listán van megnevesítve, aki annak ellenére, hogy a szurkolók nagyon hálásak azért, hogy a kezdetekben minden jó irányt vett. Fejlődőképes középcsapatból egy állandó bajnokesélyes csapatot összerakott, akinek rengeteg munkája benne van az elmúlt időszakban, aki címekhez segítette a klubot, aki elmozdította közép-alsó szintről a klubot, nem érdemli meg, hogy hibásnak, egy helyzet felelősének titulálja bárki is. Ezt a szurkolók is elmondják, vagy utalnak rá, esetleg a felhozott indokaikban az utóbbi időszakra hivatkoznak. Emlékeznek, arra, amikor zuhogó esőben ő vette át a kupát és őrjöngtek a szurkolók, mert mellette/mögötte álltak. Ez mára megváltozott és ebben a tulajdonosnak komoly szerepe van. Hogy ezt mi okozta, egyéni sértettség, egészségi állapot romlása, fentről való rászólás, a Fradi előtérbe tolásának elutasítása, a Petryak átigazolás hullámai, érdektelenség, megvilágosodás, erről csak találgatások hangzanak el. Viszont ezek kialakulása a tulajdonos felelőssége, mert nem reagál, miközben számtalan helyzetben szükségesnek látták a jelenlétét. A tulajdonos felelőssége egy teljes kép felügyelete, a fejlődés biztosítása, a koncepció meghatározása, a szervezetben dolgozók megítélése, kiválasztása és ha valami elromlik, annak kijavítása. Az elmondások szerint 4 éve valami megváltozott a hozzáállásban, a lendületben és megakadt a folyamat, mivel ez érzékelhető, nincsenek megnyilvánulások, kiállások, vélemények egyáltalán, a szurkolók felelőssé teszik a helyzet konzerválásáért. Nem érdekli a szurkolókat a politikai kapcsolata, sőt azért még hálásak is, hogy nem túlzó a politika érezhetősége a klubon belül, de a jelenléti hiányát maguk és csapatuk elleni támadásnak veszik, ami olyan narratívákat szülnek („kivette a pénzt a csapatból, amit betett”, „kiadták neki, hogy itt kell lennie”, „rég elmenne innen”, „ha ilyen menjen el innen” és érzelmi síkra terelik, hogy „mikor mer kiállni a szurkolók elé megmagyarázni helyzeteket”, válaszolni kérdésekre, mint a Lazovic távozási ügy, a Nikolics elengedése, a szurkolókkal való kommunikáció lebutítása, a játékospolitika, a városi vezetéssel való ellentét, a Mol Fehérvár név visszacserélése Videoton-ra, a szándékai, egyes emberek foglalkoztatása a klubban, (…) és gyakorlatilag végig lehet menni a teljes kutatási lista felsorolásain.