A magyar sport rendszerkorrekciója 2026 - Dr. Bodon György videójának borítóképe

Fél év szabályozás, valódi reform nélkül – rendszerkorrekcióra van szükség a magyar sportban

2025-ben egy teljes év munkáját foglaltam össze a magyar sport megújításáról. Az elkészült anyagot végül félretettem, mert úgy éreztem, sérültek azok az alapelvek, amelyek mentén a munkámat végeztem, és amelyekből nem akartam engedni. Az összefoglalóban akkor így fogalmaztam:

„A tisztesség és elszámoltatás kérdése, valamint a múlttal való szembenézés nem csupán morális elvárás, hanem kulcsfontosságú és összefüggő eszköz is a sportstratégia kialakításakor.”

Azt is hangsúlyoztam:
„A múlt feltárása, a felelősség megnevezése és a következmények vállalása nélkül ez az alap gyenge marad - márpedig stabil építkezéshez szilárd alapokra van szükség.”

Ahogy az összefoglalóban fogalmaztam:
„A magyar sportot meg kell tisztítani. Ez nem rombolást jelent, hanem rendrakást. Ragaszkodom az elszámoltathatósághoz, az értékek védelméhez, a politikamentességhez és a teljes átláthatósághoz - ezek számomra tárgyalási alapok.”

Az elmúlt fél évben történtek lépések. Elkészült az összeférhetetlenségi törvénycsomag, átalakult a nemzetközi sportesemények finanszírozási rendje, és elkezdődött a korábbi világversenyek költségvetéseinek felülvizsgálata. Ezek szükséges döntések, de egyenként a tüneteket kezelik. A rendszer egészének reformja, vagyis annak újragondolása, hogy mire, kinek és milyen elvárások mentén jut közpénz, még nem kezdődött el.

A november 3-i parlamenti vita és az érintett sportvezetők, köztük dr. Deutsch Tamás reakciói megmutatták, mennyire érzékeny kérdés a sportvezetői összeférhetetlenség. A vita azonban a pozíciókról szólt. A reform lényege máshol van: abban, hogy a rendszer milyen értéket termel, és ez arányban áll-e a ráfordított közpénzzel.

Ahogy A magyar sport rendszerkorrekciója című videómban is elmondtam: nem előre eldöntött következtetésekből indulok ki. Az elmúlt években azonban rengeteg ügy merült fel a sport körül, a túlárazott rendezvényektől az átláthatatlan támogatásokig és a politikai befolyásig. Ezek nem kezelhetők egyedi esetekként, mert ugyanannak a működési logikának a következményei. Ez nem jelenti, hogy mindenki felelős: sok sportvezető és szakember tisztességesen végezte a munkáját. Éppen ezért van szükség átvilágításra, mert csak így választható el a jól működő a rosszul működőtől. Ez nem bűnösségi vélelem, hanem a sportvezetők érdeke is: aki tisztességesen dolgozott, annak az átvilágítás igazolást ad, és megszabadítja attól a gyanútól, amely ma a rendszer egészére rávetül.

Az új sportköltségvetés szerkezete sem utal még szemléletváltásra, és a tao-rendszer átalakítása is csak akkor jelent reformot, ha a forráselosztás új logikára épül. Ennek elemei: átlátható döntéshozatal, előre rögzített célok és teljesítményelvárások, a párhuzamos intézményi feladatok megszüntetése, valamint személyhez köthető, számonkérhető felelősség.

Már 2025-ben jeleztem, milyen alapokra van szükség. A fél év alatt a szabályok egy része megváltozott, a rendszer működési logikája nem. A sport megújítása végső soron a sportolók, az egyesületek és a társadalom bizalmán múlik, ezt pedig csak egy átlátható és elszámoltatható rendszer tudja visszaszerezni.

Kapcsolódó videó: A magyar sport rendszerkorrekciója

https://youtu.be/w6uzaO191SI